Szent Lucifer | |
Születése | |
4. század Cagliari | |
Halála | |
370 Cagliari | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | május 20. |
Fő művei | Arról, hogy az eretnekekkel nem szabad kiegyezni |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Lucifer témájú médiaállományokat. |
Caralisi Szent Lucifer (latinul: Lucifer Calaritanus), (Szardínia, ? – 370) itáliai püspök, egyházi író. Caralis (Cagliari, Itália) püspökeként Alexandriai Szent Atanáz híve az ariánusokkal szemben.
355-ben, a milánói zsinaton megtagadta az Atanázt elítélő határozat aláírását, ezért II. Constantius császár száműzetésre ítélte. 362-ben részt vett az Atanáz által vezetett zsinaton, de nem értett egyet a félariánusokkal való egységgel. Antiochiában püspökké szentelte az óniceai párt vezető presbiterét, Paolinoszt, amivel elmélyítette a szakadást Antiochiában, a pápát és Atanázt mintegy kényszerítette Paolinosz elismerésére.[1]
Őróla nevezték el magukat luciferianusoknak azok, akik a megtért ariánusokat minden egyházi hivatalból ki akarták zárni.[2] Száműzetése alatt írt műveit - melyekben nem minden célzás nélkül szólt az Ószövetség hitehagyó királyairól – megküldte I. Constantinus császárnak. Szülőföldjén, Szardínia szigetén szentként tisztelték.
Írásai elsősorban a nyelvtörténészek számára érdekesek, mert sok vulgáris kifejezést használt, és a Szentírást ólatin fordítása szerint idézte.
„ | XCV. rész. LUCIFER, Caralis (= Cagliari) püspöke, Pancratiusszal és Hilariusszal, a római egyház klerikusaival együtt őt küldötte Liberius püspök Constantiushoz követül a hit érdekében, amikor is ő nem akarta Athanasziosz neve alatt a niceai zsinat hitét elvetni. Palesztinai útja során bámulatos határozottsággal, és a halálra is elszánt lelkülettel könyvet írt Constantius császár ellen, és ezt el is küldte neki, hogy elolvassa. Nem sokkal később, Julianus alatt visszatért Caralisba; Valentinianus uralkodása alatt halt meg. | ” |
– Hieronymus presbiter: A kiváló férfiakról (ford. Ladocsai Gáspár)[3] |