Szente

Szente
Árpád-kori eredetű műemlék római katolikus templom
Árpád-kori eredetű műemlék római katolikus templom
Szente címere
Szente címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterIllés Kálmán (független)[1]
Irányítószám2655
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség280 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 03″, k. h. 19° 16′ 60″47.967569°N 19.283269°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 03″, k. h. 19° 16′ 60″47.967569°N 19.283269°E
Szente (Nógrád vármegye)
Szente
Szente
Pozíció Nógrád vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szente témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Szente (keresztnév).
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Jánoshalma.

Szente község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Cserhátban található a Balassagyarmati-medence déli részén a 348 m magas Cserhát csúcs alatt. A legközelebbi települések: Debercsény, Kétbodony.[3]

Megközelítése

[szerkesztés]

A megközelítés leírása a jelenleg megtalálható Google Térkép-műholdfelvételekkel és MÁV-START Zrt., Volánbusz menetrendekkel egyezően készült.

Története

[szerkesztés]

Neve a Zentech személynévből eredeztethető, melynek jelentése szentéletű, vallásos ember.

Árpád-kori település. IV. Béla király egy 1255-ben kelt okiratban Vadkert határait ismertetve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. 1321-ben a váci káptalan már "posesio Scenteheh" néven említi. 1383-ban a tereskei Benedek rendi apátság birtokainak leírásában sorolja ismét egy oklevél.

1416-ban a Kazai Kakas család lett a falu birtokosa. 1472-ben már az a Szabó család uralja Szentét, akinek Szabó Mihály nevű képviselője 1498-ban a szentei és más környékbeli birtokát Werbőczy István jogtudósnak, a későbbi nádornak ajándékozza, akit II. Ulászló király parancsára a sági konvent iktatott be. Werbőczy a környéken fekvő, Szentei Sebestyén tulajdonát képező birtokrészeket is megszerzi. A nyugodt környezet alkalmas az alkotó tevékenységre, amelyet a jogtudós ki is használ, miután II. Ulászló megbízást ad neki egy magyar összefoglaló jogi mű megírására, melyet a magyar történelem és jogtörténet "Werbőczy Hármaskönyv"-ként tart a későbbiekben számon. A Hármaskönyvet 1514 novemberében a király jóváhagyta, s így törvénykönyvként kezdték alkalmazni. Ez a törvénykönyv újraszabályozta a jobbágyság és a nemesség viszonyát, meghatározta a kötelező szolgáltatásokat, valamint rendelkezett az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelésben részt vettek megbüntetéséről.

1559-ben a falu 19 házzal adózott a töröknek, míg 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott, s abban az évben 16 adóköteles háztartást írtak össze. 1623-ban Nógrád vármegye a török rabság dúlását, rombolását felmérve 181 432 rhenus, azaz rajnai forint kárt állapít meg, amiből Szente település 350 forintot szenvedett el. Ebben az időszakban egy jobbágytelek értéke - házzal, gazdasági épületekkel, szerszámokkal, járművekkel, állatokkal és földdel együtt nagyjából 70 forint körül alakult. 1633-ban, amikor a falu a váci nahije része volt, mindössze két háztartással szerepelt az adózók nyilvántartásában, a püspöki tizedjegyzékben pedig árenda nélkül jelent meg. A 17. század közepén egy ideig lakatlan a település, a következő század elején, 1715-ben 11 portát írtak össze. 1720-ban adómentességet élvezett, mint nemes község, ám ezt a rangot néhány évvel később elvesztette és jobbágyközség lett.

A 18. századtól a Gerhardok, Révayak, Batshádyak, Bocskádyak, Dobóczyak, Gyurcsányak, Podhorszkyak, Debéczkyak, Padhosskyak, Hódossyak voltak birtokosok, később pedig a Nedeczky és Koós családok, majd a 20. század fordulója körül a Prajnerek, Schuszdeckek a nagyobb birtokosok Szente térségében.

Szente a 21. században az idegenforgalomból, valamint a környező termőföldek hasznosításából, eladásából él meg. Az idegenforgalom fellendítésére több projekt is indult, amelyekről tájékozódni lehet a község honlapján.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Maszlik János (független)[5]
  • 1994–1998: Varga Pálné (független)[6]
  • 1998–1999: Hadas László (független)[7]
  • 1999–2002: Illés Kálmán (független)[8]
  • 2002–2006: Illés Kálmán (független)[9]
  • 2006–2010: Illés Kálmán (független)[10]
  • 2010–2014: Illés Kálmán (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Illés Kálmán (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Illés Kálmán (független)[13]
  • 2024– : Illés Kálmán (független)[1]

A településen 1999. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
329
328
322
286
294
293
280
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 1,2% ukránnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,9%, református 2,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 2,1% (7,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,2% volt római katolikus, 1,7% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • XIII. században épült római katolikus templom[17]
  • palóc házak
  • állandó kiállítás - Élethű babák[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/szente
  4. ↑ http://szente.hu
  5. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  7. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ a b Szente települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 13. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  9. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  11. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  12. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. ↑ Szente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Szente Helységnévtár
  16. ↑ Szente Helységnévtár
  17. ↑ http://www.palocok.com/Szente
  18. ↑ http://www.szeporszag.hu/Szente.telepules#link_latni_2

További információk

[szerkesztés]

Könyv

[szerkesztés]

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   23. K2