Szentlőrinckáta | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykátai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy István (független)[1] | ||
Irányítószám | 2255 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1888 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 93,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 45′ 00″47.516667°N 19.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 45′ 00″47.516667°N 19.750000°E | |||
Szentlőrinckáta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlőrinckáta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentlőrinckáta község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Szentlőrinckáta Budapesttől 60 km-re, keletre fekszik Nagykáta és Jászberény közelében.
A település határában folyik a községet körbe öleli a Zagyva folyó. Említést érdemel még a falut keresztül szelő Mérges-patak, illetve a falu közelében folyó Ér-pataknak is nevezett Hajta patak.
A közel 2000 lakost számláló község Budapest felől a 31-es főútról az M3-as felől a 32-es főúton közelíthető meg.
A település területéről származó, valamint a határoló községek gazdag régészeti leletanyagai tanúsítják azt, hogy a honfoglalást megelőzően a kedvező földrajzi viszonyok miatt már éltek itt különböző népek, ám első írott említése 1473-ban volt. Ekkoriban a Kátai-, a Kókai-, és a Galsai családok voltak a falu birtokosai. A XVI. század végén a település elnéptelenedett. Később, a XVIII. század elején királyi adományként a Sőtér család kapta meg a területet, ekkor kezdett ismét benépesedni a község. 1709-ben itt halt meg a Rákóczi-szabadságharc legsikeresebb tábornoka, Bottyán János. Leghíresebb szülötte a Martinovics-perben elítélt Laczkovics János, akit 1794 nyarán letartóztattak, majd társaival együtt a Vérmezőn kivégeztek.
A településen 1999. május 30-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6] A választás érdekessége volt, hogy a polgármesteri posztért nyolc jelölt indult el: ez olyan magas érték, hogy ehhez fogható számú polgármesterjelölt jellemzően a rendszerváltás óta eltelt választási évek egyikében sem fordult elő az ország tíznél több településén. Ráadásul a végső győztes, a jelöltek magas száma ellenére egymaga megszerezte az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségét, közel 53 %-os eredményt elérve.
2018. január 21-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Szentlőrinckátán, mert az addigi polgármester néhány hónappal korábban lemondott posztjáról.[14] A választáson hat jelölt indult (egy munkáspárti jelölt kivételével mindannyian függetlenként), de a végső győztes ezúttal is egymaga meg tudta szerezni az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségét, azok több mint 50 %-át.[11]
A 2018-ashoz hasonló okból kellett újabb időközi választást tartani a községben 2022. december 4-én is.[15]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1915 | 1887 | 1893 | 1951 | 1923 | 1904 | 1888 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 4,6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,1% (26,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,4% volt római katolikus, 6% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[17]