Szilaspogony | |
Római katolikus kápolna | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Salgótarjáni |
Jogállás | község |
Polgármester | Bódi Józsefné (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 3125 |
Körzethívószám | 32 |
Népesség | |
Teljes népesség | 319 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 20,49 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14,4 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 57″, k. h. 20° 01′ 06″48.115961°N 20.018350°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 57″, k. h. 20° 01′ 06″48.115961°N 20.018350°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilaspogony témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szilaspogony község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Szilaspogony Nógrád vármegye északkeleti részén, Heves vármegye határán található, közel Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határához, illetve az országhatárhoz is. Közvetlenül határos a Heves vármegyei Istenmezeje-Szederkénypuszta területével, de Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legközelebbi település (Domaháza), valamint a Felvidék legközelebbi települései (Tajti, Medveshidegkút, Egyházasbást és Vecseklő) is csak néhány kilométernyi távolságra vannak. Cereddel, Zabarral és Istenmezejével mellékutak kötik össze. Legfontosabb megközelítési útvonala a Pétervására és Zabar közötti 2305-ös mellékút, amelyről egy ötszámjegyű útra (23 111) letérve érhető el a falu lakott területe.
Döntően a Szilas- és az Ortvány-patak határozza meg a település fekvését. Pár kilométerre a falutól található magasabb hegycsúcs a „Kiskő”, és egy kicsit távolabb - Bárnához közelebb - fekszik a „Nagykő”. Szilaspogony a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A települést 1405-ben már említi oklevél Pogon alakban írva.
1715-ben 5 és 1720-ban 4 magyar háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Fáy Abrahám volt a földesura.
A 19. század elején, a báró Kemény család birtoka volt. E családból báró Kemény Gábor 1891-ig volt itt birtokos. Az 1900-as évek elején Cziner Miksa dr.-nak volt itt nagyobb birtoka.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
A községhez tartozott: Hidalja-puszta és Kiskőalja-tanya is.
A falu neve 1954-ig Pogony volt, ekkor kapta az előtagot a helység határában csörgedező és a Tarnába futó Szilas-patakról. A patak viszont a medret kísérő szilfákról kapta a nevét.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 296 | 291 | 298 | 313 | 317 | 317 | 319 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1910-ben 737 lakosából 708 magyar, 29 szlovák volt. Ebből 703 római katolikus, 24 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 35,3% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 2%, felekezeten kívüli 8,3% (9,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, szerbnek és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 25,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[13]