Szinpetri | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Doszpoly Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 3761 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 189 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,71 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szinpetri weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szinpetri témájú médiaállományokat. | |||
Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Egykor Torna vármegyéhez tartozott.
Az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva patak mentén; legközelebbi szomszédai Szin 3 kilométerre keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 kilométerre dél felé, Jósvafő pedig mintegy 6 kilométerre nyugati irányban. Közel fekszik a magyar-szlovák országhatárhoz, de azzal nem érintkezik: az Aggteleki-karszt ezen vidékén az államhatár magyar oldala részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.
A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton is végighúzódó 2603-as út. Utóbbiból itt ágazik ki, kevéssel a 40. kilométere előtt a 26 113-as számú mellékút, amely Tornakápolnára vezet.
Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt.[4]
Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak.[5]
A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003).
1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott.
1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu).
1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-as dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 247 | 244 | 236 | 205 | 194 | 192 | 189 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a falu lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,6%, református 69,9%, görögkatolikus 1,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,8% (3,8% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,5% szlováknak, 0,5% németnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,8% volt római katolikus, 54,1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 15,5% felekezeten kívüli (15,5% nem válaszolt).[17]