Szipoly

Szipoly
Anisoplia villosa
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Szipolybogárformák (Rutelinae)
Nemzetség: Anomalini
Alnemzetség: Anisopliina
Nem: Anisoplia
Schönherr, 1817
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szipoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szipoly témájú kategóriát.

A szipoly (Anisoplia) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó nem. Néhol búzaszívó-bogár, vagy Karcag vidékén szárnyfedőjük néhai színe miatt sárga-bogár néven is illetik a nembe sorolt fajokat.

Elterjedésük

[szerkesztés]

A szipolyok Észak-Ázsiában és Dél-Európában elterjedtek. Szántóföldeken, füves pusztákon és réteken élnek, ahol tápnövényeik is előfordulnak.

Leírásuk

[szerkesztés]

A nembe középnagyságú bogarak tartoznak, a fajok között alak és nagyság tekintetében nincs nagy különbség. Többnyire sárgás-barna, vagy fekete keresztcsíkkal ellátott, enyhén szőrözött szárnyfedőkkel vannak ellátva, viszont néhányan teljesen feketés árnyalatúak. Fejük elején jellegzetes túró-lemez helyezkedik el, mellyel szétfeszítik és kitúrják a kalászból a szemeket, majd tartalmukat szájszervükkel kiszívják. Könnyedén fel tudnak mászni a kalászos növényekre az erősen fogazott lábszáraik segítségével.

Életmódjuk

[szerkesztés]

A pajorok a talajban fejlődnek két éven át, és közben növényi részekkel táplálkoznak. Két tél elteltöltése után, májusban bábozódnak be, majd kifejlett rovarokká alakulnak át. Az imágók eléggé igénylik a nagy meleget és a fényt, ezért a jellemzően június első felében beköszöntő kánikula előcsalja a talajban elbújó szipolyokat. Főleg a meleg, napos időszakokban aktívak, de este, az idő lehűlésével inkább a talajszint közelében tartózkodnak. A bogarak fő táplálékforrásai a kalászos gabonanövények, leginkább a búza, rozs, árpa szemei és virágzata, de a pázsitfűfélékben gazdag gyepek növényeit is kedvelik. A júniusi meleg igen kedvező számukra, emiatt általában ilyenkor szoktak nagy számban rajzani. Szaporodás után a nőstények a talaj felső 10-15 cm-es rétegében rakják le petéiket, melyekből pár héten belül kelnek ki a friss lárvák.

Kártételük

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarországon előforduló fajok

[szerkesztés]

A Magyarországon legnagyobb számban előforduló fajok a következőek:

Források

[szerkesztés]