Szirák

Nem tévesztendő össze a következővel: Cirák.
Szirák
Római katolikus (Nagyboldogasszony) templom
Római katolikus (Nagyboldogasszony) templom
Szirák címere
Szirák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterNovák Lajos (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3044
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1094 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület19,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 53″, k. h. 19° 31′ 55″47.831389°N 19.531944°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 53″, k. h. 19° 31′ 55″47.831389°N 19.531944°E
Szirák (Nógrád vármegye)
Szirák
Szirák
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szirák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Teleki László emléktáblája
Teleki-Degenfeld-kastély

Szirák (szlovákul: Sirak[3]) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szirák a Cserhát dombjai között a Bér-patak völgyében, a fővárostól 65-70 kilométerre északkeletre épült; jelenleg Nógrád vármegyéhez tartozik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A település főutcája a 2129-es út, amely nagyjából nyugat-keleti irányban húzódik végig a Cserhát települései között. Szirák belterületének nyugati részén ágazik ki ebből az útból, a 16+500-as kilométerszelvénye közelében, nagyjából északi irányban a 21 149-es mellékút, amely csak a zsákfalunak tekinthető Bér községbe vezet. Ugyancsak Szirákon, de a központtól keletre torkollik be a 2129-es útba a 21 151-es út, amely Héhalomról indul, és a két település között fekvő Egyházasdengeleg egyetlen közúti megközelítési útvonala.

Története

[szerkesztés]

Szirák vidéke az ősidőktől kezdve lakott hely. Ezt bizonyítják a Magyar Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban található kőkorszaki, bronzkori és avar kori leletek. A 19. század végén a régészek egy 69 sírból álló alán temetőt is feltártak itt.

A település nevének előzményét kereshetjük szláv nyelvekben,[4] pl. a bolgár сирак, cseh sirotek, horvát siroče, orosz сирота, szerb сироче, szlovák és szlovén sirota (árva) szóban.

1219-ben a Máltai lovagrend (johanniták) lovagjainak volt itt rendháza. Ez a tatárjárásban elpusztult, de később helyreállították. 1274-ben Umbertus Péter volt az itteni lovagok főnöke. Ő állt a tolmácsi és szomolyai rendház élén is, és 1275-ben részt vett a lovagok csurgói értekezletén. A 14. században megszűnt az önálló rendház, a község pedig az esztergomi johanniták birtokába került. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak ajándékozta.

1439-től egy része a bujáki várhoz tartozott. Később több család hűbérbirtoka is volt:

  • 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapta meg egyháznemesi jószágként.
  • 1512-ben már a Szobi család birtoka volt.

1552-ben, a bujáki vár eleste után került török fennhatóság alá, és a nógrádi szandzsákba (kerületbe) osztották be. 1562-1563-ban Hasszán Daud hűbérbirtoka volt. 1579-ben kilenc ház után adózott a töröknek. 1584-1585-ben Mahmud bin Musztafa, a budai defter futárának hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura.

A török időkben Szirák elnéptelenedett, a területet 1683-ban III. János lengyel király hadjárata szabadította fel. 1692-ben királyfalvi Roth János tulajdonába került, és ő a Felvidékről 27 szlovák családot telepített be. Fia Roth Ádám elvette a gazdag felsővattai Wattay István özvegyét, unokája Roth Tamás pedig a lányát Wattay Borbálát. A Wattay család jövedelméből épült a kastély és az evangélikus templom is. Leányuk , Johanna (Janka) 1761-ben feleségül ment gróf széki Teleki Józsefhez, így lettek a birtok tulajdonosai a Telekiek. Johanna támogatta jelentősen a budapesti Deák téri evangélikus templom felépítését és az evangélikus fiatalok egyetemi tanulmányait jelentős ösztöndíjjal támogatta.

Az 1832-es nagy tűzvészben még a harangok is megolvadtak. 1850-ben zsandárosztagot, majd járási szolgabíróságot telepítettek a faluba. 1869-ben 1360 lakosa volt, ekkor a sziráki volt a vármegye 2. legnépesebb járása 28 857 fővel (1880-ban 26 378 fő). 1880-ban nagyközséggé minősítették, itt működött a vármegye három adóhivatalának egyike. 1896-ban három helyi újságja is volt. 1897-ben indult meg az állami elemi népoktatás. A 80 gyermeket befogadó óvodát 1885-ben adták át. Legtöbb lakosa az 1900-as évek elején volt; a lélekszám 1949 óta csökken.

Szirák az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásának székhelye volt. Nógrád és Heves határának kiigazítása után ezt szerepet a jobban megközelíthető Pásztó vette át.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Falta Károlyné (KDNP)[5]
  • 1994–1996: Tari Gyula (MSZP)[6]
  • 1996–1998: Mátis András (független)
  • 1998–2002: Giricz András (független)[7]
  • 2002–2003: Mátis András (független)[8]
  • 2003–2006: Matis András (független)[9]
  • 2006–2010: Kómár Jánosné (független)[10]
  • 2010–2012: Kómár Jánosné (független)[11]
  • 2012–2014: Kómár Jánosné (független)[12]
  • 2014–2019: Kómár Jánosné (független)[13]
  • 2019–2024: Kómár Jánosné (független)[14]
  • 2024– : Novák Lajos (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1996 nyarán időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző faluvezető, Tari Gyula 1996. április 5-én, családi tragédiában életét vesztette.[15] Az időközi választást Mátis András független jelölt, a község korábbi evangélikus lelkésze nyerte meg.

Időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani 2003. július 20-án is,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] [Utóbbiban talán közrejátszhatott az is, hogy 2002-ben mindössze 3 szavazatnyi különbség döntött a győztes jelölt javára, a legerősebb ellenfelével szemben.[17]] A hivatalban lévő polgármester feltehetőleg elindult a választáson (bár egy ékezetnyi különbség van, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása szerint, a 2002-es és 2003-as győztes neve között), és meg is nyerte azt.

Lényegében ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani Szirákon szűk tíz évvel később, 2012. június 24-én is, a korábbi testület önfeloszlatása okán.[18] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1203
1213
1226
1178
1090
1084
1094
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 22%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[19]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 40,5% cigánynak, 0,3% ruszinnak, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 1%, evangélikus 18,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,7% (16,7% nem nyilatkozott).[20]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 49,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2-0,2% örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 0,1% szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,3% volt római katolikus, 10,6% evangélikus, 1,7% református, 0,3% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).[21]

Gazdaság

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A sziráki céh 1830-ban alakult meg.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Teleki-Degenfeld-kastély

[szerkesztés]
A Teleki-Degenfeld kastély homlokzata
Napóra a Teleki-Degenfeld-kastély kertjében
Teleki-Degenfeld-kastély légifelvételen

Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte. Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került, traktoros iskola is működött benne; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.

Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett.

Teleki-sírbolt

[szerkesztés]

A barokk stílusú építményt 1784-ben, Wattay Borbála halála után emelték. Ide temették gróf Teleki Józsefet (1790-1855), aki a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója és mintegy negyedszázadig első elnöke volt, valamint féltestvérét, gróf Teleki László (1811-1861) reformkori politikust, írót.

A sírboltot az 1950-es évek közepén teljesen feldúlták. Elképzelhető, hogy emiatt a Telekiek földi maradványait a hozzátartozók titokban elszállíttatták Szirákról.[22]

Nagyboldogasszony templom

[szerkesztés]
Római katolikus (Nagyboldogasszony) templom

A római katolikus templom a falu szívében áll.

Evangélikus templom

[szerkesztés]
Evangélikus templom

A község feletti dombon áll. Jung József pesti építész építette 1782–1788 között copf stílusban. Helyén valaha kolostor, majd imaház állt, de ezekből csak egy, emberfejet ábrázoló faragvány maradt meg – ezt beépítették a templom falába. Az épület 1832-ben annyira leégett, hogy mindhárom harangja elolvadt. Ezután öntötte Schaudt András mester a ma legöregebbnek számító harangot. Tornyát 1836-ban állították helyre, a templomot 1880-ban, 1927-ben és a 2000-es években is.

Az egyhajós épület oldalfalai díszítetlenek. A szószékoltár festetlen fenyőfa, a fafaragványok aranyozottak.

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

Itt született 1943-ban Csiba Lajos zenei szerkesztő (Meghalt 2022-ben)

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A sziráki kastélyban és környékén forgatták a Hamis a baba, valamint A három testőr Afrikában című magyar játékfilmek néhány jelenetét, Bujtor István rendezésében.
  • A sziráki kastély 1987. július 16 - augusztus 11. között férfi egyéni sakkvilágbajnoki zónaközi döntő helyszíne volt, többek között Portisch Lajos, Beljavszkij, Ljubojevics és Szalov sakknagymesterek részvételével. Az ezt megelőző két évben nemzetközi férfi sakknagymesterversenyt rendeztek ugyanitt.
  • A Magyar Televízió Nekem ne lenne hazám? honismereti sorozatának Facsoda a kastélykertben: Szirák című epizódja a kastély kertjében található öreg közönséges pagodafát (japánakácot) mutatja be.
  • A sziráki kastélytól állítólag egy titkos alagút vezetett a Sziráktól 3 km-re található Ciframajor pusztára. Az alagút vélhetően a menekülés céljait szolgálta, és állítólag akkora méretű volt, hogy lovaskocsival is lehetett benne közlekedni.
  • Egy Venezuelából hazalátogató Teleki grófnő felismerte a sziráki kastély lépcsőfeljáratánál lévő faliszőnyeget, melyet egy régiségboltban vásároltak a kastély felújítása után. A grófnő állítása szerint a szőnyeg korábban is ugyanott volt.
  • A sziráki kastély dísztermében hat, úgynevezett grisaille technikával festett freskó látható, melyek Publius Ovidius Naso Metamorphoses-ének jeleneteit ábrázolják. Ezeket a II. világháború után lemeszelték. A felújítás során a freskókat úgy hozták helyre, hogy a mészrétegeket kenyérbéllel radírozták le.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 647, 911. ISBN 978-963-446-593-5
  4. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5
  5. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ a b Szirák települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 20. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  11. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  12. ↑ a b Szirák települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 24. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. ↑ Szirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  15. ↑ Elhunyt a polgármester. Nógrád Megyei Hírlap, 7. évfolyam, 84. szám (1996. április 10.), 1. oldal
  16. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  17. ↑ Szirák települési kislistás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  18. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  19. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. ↑ Szirák Helységnévtár
  21. ↑ Szirák Helységnévtár
  22. ↑ T.Pataki László: Hol van hát sírja Teleki Lászlónak? (Új Nógrád, 1991. május 11.)

További információk

[szerkesztés]