Szlatvin

Szlatvin (Slatvina)
Szlatvin zászlaja
Szlatvin zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1246
PolgármesterVladislav Vrábeľ
Irányítószám053 61
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség308 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Terület4,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°E
Szlatvin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlatvin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szlatvin (szlovákul: Slatvina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szepesváraljától 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 12. században magyar telepesek alapították, első neve Szék volt. 1246-ban „Zek” néven említik először. 1336-ban „Sceek”, 1428-ban „Zyk”, 1460-ban „Zekelfalva”, 1525-ben „Zeek sive Zlathwina” néven említik a korabeli források. A középkorban határában rezet és ezüstöt bányásztak. A Zsigray család birtoka volt, majd később a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1531 és 1636 között a Thurzók birtokolták, majd 1848-ig a Csákyaké. 1787-ben 19 házában 154 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLATVINA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai többfélék, határja hegyes, és közép termésű.”[2]

1828-ban 29 háza és 218 lakosa volt. Lakói földművesek és bányászok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatvina, tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 1/2 órányira: 108 kath. lak., paroch. templommal, jó savanyuvizzel. F. u. gr. Csáky Károly. Ut. p. Lőcse.”[3]

A 19. század végén Anna nevű ásványvízforrására fürdő is épült, azonban nem sokáig működött. Ásványvizét a Monarchia minden részébe szállították. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 192, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 294 szlovák lakosa volt.

2011-ben 327 lakosából 322 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült román-gótikus stílusban. Az 1800-as években barokk stílusban építették át. Középkori, 14. századi freskóinak egy része az évszázados vakolat alatt fennmaradt. Gótikus kő keresztelőmedencéje szintén 14. századi. Több gótikus szobra a Magyar Nemzeti Galériába került.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.