Szlatvin (Slatvina) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1246 | ||
Polgármester | Vladislav Vrábeľ | ||
Irányítószám | 053 61 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 308 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 460 m | ||
Terület | 4,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°E | |||
Szlatvin weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlatvin témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szlatvin (szlovákul: Slatvina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Szepesváraljától 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.
A települést a 12. században magyar telepesek alapították, első neve Szék volt. 1246-ban „Zek” néven említik először. 1336-ban „Sceek”, 1428-ban „Zyk”, 1460-ban „Zekelfalva”, 1525-ben „Zeek sive Zlathwina” néven említik a korabeli források. A középkorban határában rezet és ezüstöt bányásztak. A Zsigray család birtoka volt, majd később a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1531 és 1636 között a Thurzók birtokolták, majd 1848-ig a Csákyaké. 1787-ben 19 házában 154 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLATVINA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai többfélék, határja hegyes, és közép termésű.”[2]
1828-ban 29 háza és 218 lakosa volt. Lakói földművesek és bányászok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatvina, tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 1/2 órányira: 108 kath. lak., paroch. templommal, jó savanyuvizzel. F. u. gr. Csáky Károly. Ut. p. Lőcse.”[3]
A 19. század végén Anna nevű ásványvízforrására fürdő is épült, azonban nem sokáig működött. Ásványvizét a Monarchia minden részébe szállították. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
1910-ben 192, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 294 szlovák lakosa volt.
2011-ben 327 lakosából 322 szlovák.
Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült román-gótikus stílusban. Az 1800-as években barokk stílusban építették át. Középkori, 14. századi freskóinak egy része az évszázados vakolat alatt fennmaradt. Gótikus kő keresztelőmedencéje szintén 14. századi. Több gótikus szobra a Magyar Nemzeti Galériába került.