Szongdo ( ) | |
Helyi elnevezés | |
Hangul | 송도국제도시 |
Handzsa | 松島國際都市 |
Átdolgozott átírás | Songdo gukje dosi |
Magyaros átírás | Szongdo kukcse tosi |
Közigazgatás | |
Ország | Dél-Korea |
Régió | Szöuli Fővárosi Terület |
Város | Incshon ( ) |
Kerület | Jonszu-ku ( ) |
Rang | tong ( ) |
Alapítás éve | 2003 |
Népesség | |
Teljes népesség | 167 346 fő (2023)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 53,36[2] km² |
Időzóna | KST, UTC+9 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 23′ 06″, k. h. 126° 38′ 42″37.385000°N 126.645000°EKoordináták: é. sz. 37° 23′ 06″, k. h. 126° 38′ 42″37.385000°N 126.645000°E | |
Szongdo ( ) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szongdo ( ) témájú médiaállományokat. |
Szongdo (hangul: 송도, handzsa: 松島, RR: Songdo ) (Songdo International Business District; Songdo City) a világ legnagyobb magánbefektetése. Az új város Szöultól 64 km-re délre, Dél-Korea új üzleti központja. A Kohn Pedersen Fox építészeti iroda tervei alapján épült fel tíz év munkájával.
Szongdót ( ) okos városnak tervezték: megújuló energiaforrások (szél- és napenergia), minimális károsanyag-kibocsátás, zárt rendszerű hulladékfeldolgozás; közös információs rendszerbe van kötve a fűtés, a biztonsági rendszerek, a tűzjelző rendszerek, a tömegközlekedés, a közvilágítás, a közforgalom – szenzorok gyűjtik az adatokat mindenhez, ezeket központi számítástechnikai rendszer dolgozza fel.
A város tervezői a környezeti mellett a gazdasági fenntarthatóságot is egy fontos szempontnak tartották, így földrajzi fekvése, és a legmodernebb technológiák nyújtotta szolgáltatások kialakításával Szongdót ( ) Délkelet-Ázsia gazdasági központjának szánták, mivel innen könnyen elérhetők olyan regionális piacok, mint Kína, Japán vagy Oroszország. Szongdo ( ), I Mjongbak ( ) volt dél-koreai elnök törekvéseinek köszönhetően épült fel, akinek célja az volt, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátás és a környezeti szempontból fenntartható városnövekedés képezzék a dél-koreai fejlődés alapját.[3] A beruházás kb. 40 milliárd dollárból PPP konstrukcióban valósul meg, amelyben a multinacionális technológiai vállalatok és a helyi hatóság fogott össze azért, hogy egy környezetileg fenntartható és egyben élénk nemzetközi gazdasági központot hozzanak létre.[4]
Szongdo ( ) városa egy zöldmezős beruházás (tehát a semmiből épült fel), ez pedig óriási lehetőséget adott a tervezőknek, hiszen egy hibátlan várost megtervezni és kivitelezni egyszerűbbnek tűnhet, mint egy már meglévőt átalakítani. A tervezés során lehetőség nyílt arra, hogy a múlt hibáiból tanulva eleve energiahatékony, környezetileg fenntartható várost építsenek, ami a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett korszerű építészeti megoldásokkal is operál. Ennek megfelelően Szongdo ( ) területének 40%-a zöldterület. A városrész közepén fekszik a település 10%-át kitevő Central Park, amit a New York-i park inspirált. Ezeken kívül számos kisebb park, közterület és rengeteg fa található a városban. Szongdó ( )ban a tudatosan minden városi funkciót a település közepén elhelyezkedő Central Parktól sétálható távolságon belülre telepítettek (ami nagyjából 15 percet jelent). Ezek alatt a funkciók alatt az iskolákat, munkahelyeket, boltokat kell érteni. Felmérések szerint ugyanis ennél nagyobb távolság esetén az emberek hajlamosak inkább autóba ülni. A várost összesen 25 km hosszú bicikliút hálózza be, amely lehetővé teszi a gyaloglásnál gyorsabb, de környezetkímélő közlekedést. Nagyobb távolságokra pedig a tömegközlekedést is igénybe lehet venni, aminek segítségével például fél óra alatt be lehet jutni Szöulba.[4]
Infrastruktúrájának működtetéséhez fejlett infokommunikációs hálózatokat alkalmaznak, ennek köszönhetően az itt található összes épület egy közös információs rendszert alkot: a tűzjelző rendszertől a fűtésen át a biztonsági rendszerig minden össze van kötve. Ennek köszönhetően lehetőség van arra például, hogy a lakók akár a távolból is beállíthassák otthonaik hőmérsékletét, fényviszonyait stb. A rugalmas rendszer emellett hatékony energiafelhasználást is eredményez, mivel folyamatosan ellenőrzi az energiafogyasztást és csökkenti azt, ha lehetséges. Az otthonokat és intézményeket telekommunikációs rendszer köti össze, így az emberek elérhetik egymást a TV-készülékekbe épített kamerán keresztül. Ezeknek a megoldásoknak hála összesen 30%-kal csökkentik az energiafogyasztást minden épületben, a hagyományos üzemeltetéshez képest. [5][6]
Szongdóban ( ) a lakások, irodák, és az utcai szemetesek egy földalatti vezetékrendszerhez csatlakoznak, ami szétválogatja, újrahasznosítja, illetve megsemmisíti a hulladékot. Az egész városrész hulladékkezeléséért felelős rendszer üzemeltetéséhez összesen 7 emberre van szükség.[7] A város működésének szinte minden területéhez szenzorok és chipek gyűjtenek adatokat, amelyeknek célja, hogy az adatokat feldolgozva hatékonyabbá tegyék a város működését (pl: az utcai lámpák a járókelők számához igazodva működnek).[8] A közlekedési lámpák is a valós idejű igényekhez igazodva működnek, köszönhetően az autókra szerelt RFID (Radio Frequency IDentification – Rádió Frekvencia Azonosítás) chipeknek. A központi monitoring rendszer valós idejű információt kap a forgalmi helyzetről és a forgalmat a jelzőlámpák megfelelő beállításával tereli el.[9] Az energiaszükségletet megújuló energiaforrásokból fedezik (pl: szél- és napenergia), emellett pedig az esővizet összegyűjtik, hogy utána felhasználják azt parkok öntözésre, utcák tisztítására és WC-k öblítésére is.[4]