Szántó Béla

Szántó Béla
SzületettSchreiber Béla
1881. február 1.[1]
Homokkomárom
Elhunyt1951. június 1. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • népbiztos (1919. április 3. – 1919. augusztus 1.)
  • követ (1948. november 27. – 1951. március 27., Magyarország varsói nagykövetsége)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szántó Béla Lőb (szül. Schreiber Béla,[3] Homokkomárom, 1881. február 1.[4] – Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.

Élete

[szerkesztés]

Zsidó családból származott, mint Schreiber Sándor és Günsberger Lina fia. Az elemi iskolát Homokkomáromban kezdte el, később Nagykanizsán járt a polgári fiúiskolába. 1900-ban végzett a felsőkereskedelmi iskolában, könyvelőként állt munkába Kanizsán. 1901-ben költözött fel Budapestre, ahol mint magántisztviselő dolgozott. 1904-ben lett tagja a Szociáldemokrata Pártnak. 1906-ban alapították meg a Magyarországi Magántisztviselők Egyesületét, melynek ő nyerte el elnöki tisztjét. Az antimilitarista mozgalomban is részt vett.

1911. február 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban hazásságot kötött Feldbránd (Krammer) Mária polgári iskolai tanárnővel, Feldbránd Izrael és Treibitsch Zsófia lányával.[5]

A Budapesti Katonatanács egyik vezetője volt az 1918-as polgári demokratikus forradalom alatt. A KMP egyik alapító tagja, valamint titkára volt a Központi Bizottságnak. 1919 februárjában több kommunistával együtt letartóztatták.[6] A gyűjtőfogházban egyik aláírója volt a MSZDP és a KMP egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[7] A Magyarországi Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztosként tevékenykedett, illetve szervezte a Vörös Hadsereget is. 1911-ben[8] és 1919-ben is vallási felekezeten kívül álló volt.[9]

Miután a Tanácsköztársaság megbukott, először Bécsbe, aztán Berlinbe, végül a Szovjetunióba emigrált. Itt később tagja volt Szakszervezeti Internacionálénak a Kommunista Internacionálénak. 1927-ben illegális pártmunkát végzett Magyarországon, 1932-től 1938-ig pedig újfent a Szovjetunióban a Nehézipari Népbiztosság Állami Tudományos Könyvtárának lett az igazgatója. A Szovjetunió Nagy Honvédő háborúja előtt és annak folyamán közreműködött a moszkvai rádió magyar adásaiban és a Szovjet Tájékoztató Irodánál is dolgozott.

1946-ban tért vissza Magyarországra, a szövetkezeti mozgalom egyik vezetője lett. 1948-tól varsói követként dolgozott, míg 1950-ben vissza nem rendelték. Szívrohamban hunyt el.

Családja

[szerkesztés]

Testvére volt Szántó Zoltán és Szántó Rezső,[10] és Szántó Gizella.

Fontosabb munkái

[szerkesztés]
  • A magyar munkásmozgalom 1914-ig (Budapest, 1947);
  • Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról (Erényi Tibor forrásközlése, Párttört. Közl. 1962. 4. sz.).

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1968 és 1990 között a zuglói Jávor utca viselte a nevét.
  • Szülőfalujában emléktábla őrzi emlékét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14496.htm, Szántó Béla, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13232/1900. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 618. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 36. oldal 32. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 9/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 200/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 905
  7. ↑ Az egyesülési határozat
  8. ↑ Házassági bejegyezése
  9. ↑ HU BFL VII.5.c 9903/1924
  10. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.