Szántó Tivadar

Szántó Tivadar
1908 körül
Született	1877. június 3.[1] Bécs[2]
Elhunyt	1934. január 7. (56 évesen)[1][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző zongorista
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1893–)
Kitüntetései	Francia Becsületrend
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szántó Tivadar, született Theodor Jehuda Löb Schmulowitz^[6] (Bécs, 1877. június 3.^[7] – Budapest, 1934. január 7.)^[8] magyar zongoraművész, zeneszerző.

Élete

Abraham Schmulowitz kántor és Anna Feldman fia. Tanulmányait Bécsben, majd 1893-tól a budapesti Zeneakadémián végezte: zeneszerzésben Koessler János, zongorában Chován Kálmán oktatásában részesült. 1898 és 1902 között Berlinben Ferruccino Busoninál képezte magát. Több sikeres németországi és angliai hangversenykörút után, 1905-ben Párizsban, majd 1914-ben Genfben telepedett le. Az első világháború után a francia zene népszerűsítéséért a francia Becsületrend lovagja kitüntetésben részesült. 1922-ben hazatért Budapestre. Az 1920-as évek végén ismét külföldre távozott, és csak élete végén tért vissza a magyar fővárosba. Világszerte ünnepelt zongoraművész volt, aki főként kortárs francia (Debussy, Ravel), angol (Delius) és magyar (Bartók, Kodály) szerzők műveinek interpretációjával tűnt ki. 1934-ben svédországi turnéján agyvérzést kapott, majd nem sokkal hazaérkezése után a Korányi Kórházban elhunyt.

Felesége Békeffy Olga táncművésznő volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei

Színpadi művek

• Tájfun (opera, 1924)
• Számum, opera, 1933
• Gróf Romeo (operett, szövegét írta: Szilágyi László, bemutató: 1931)

Zenekari művek

• Rapszódia, 1917
• Japán-szvit, 1926

Kamarazene, zongoraművek, zongoraátiratok

Jegyzetek

1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
3. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
6. másképp: Smulowitz
7. Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 1356/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
8. Szántó Tivadar meghalt (1934. január 9.) Pesti Napló, 85. évfolyam, 5. szám, 15. oldal. (Hozzáférés: 2020. március 20.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 825. o.  Online elérés
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  

• Komolyzeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap