Szárazd | |||
Szárazd légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Lászlóné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7063 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 213 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 18° 25′ 33″46.574840°N 18.425790°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 18° 25′ 33″46.574840°N 18.425790°E | |||
Szárazd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szárazd (németül Sarasch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
A település a Tolnai-Hegyháton, két domb között helyezkedik el; közelében folyik a Kapos, amelybe innen nem messze folyik bele a Koppány. Zsákfalunak tekinthető, közúton ugyanis csak a 63 122-es számú mellékúton érhető el, amely a 6313-as útból ágazik ki Gyönk északi határában, Gerenyáspuszta külterületi településrész mellett.
Vonattal elérhető a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Szárazd megállóhely; utóbbi közúti elérését csak önkormányzati fenntartású utak biztosítják.
Lakossága 1945-ben erősen kicserélődött: a kitelepített sváb lakosság helyére a Beneš-dekrétumok miatt a Felvidékről (Perbetéről) kitelepített lakosokat költöztettek.
Zsáktelepülés, azaz nincs átmenő forgalom. A háború után a településen igen élénk kulturális élet folyt, ami később a munkalehetőségek és a megélhetési viszonyok ellehetetlenedése miatt visszafejlődött.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 234 | 235 | 223 | 248 | 221 | 234 | 213 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 17,8% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 8,7%, evangélikus 21,2%, felekezeten kívüli 20,3% (7,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% németnek, 1,4% cigánynak, 0,5-0,5% románnak, ruszinnak és horvátnak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,9% volt római katolikus, 11,8% evangélikus, 7,2% református, 14,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[12]
Evangélikus templom – orgonával.