Szécsényfelfalu | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Szécsényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Keresztes Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 3135 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 399 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″48.145931°N 19.568000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 19° 34′ 05″48.145931°N 19.568000°E | |||
Szécsényfelfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfelfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szécsényfelfalu község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Az Északi-középhegységben, az Észak-Cserhát területén fekszik, Budapesttől mintegy 100, Szécsénytől 7 kilométerre észak-északkeletre, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól pedig nagyjából 20 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Kő-hegy lábánál. A falut átszeli a Szécsényfelfalui-patak, és a határában folyik a Pilinyi-patak. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Zsáktelepülés, így átmenő forgalom nincs a településen. Csak közúton érhető el, a déli szomszédjában fekvő Endrefalva központja felől, a Rétság térségét Salgótarjánnal összekötő 22-es főútból kiágazó, valamivel több mint 2 kilométeres hosszúságú 22 106-os számú mellékúton érhető el. Autóbusszal a Volánbusz 3072-es, 3080-as, és 3082-es járataival közelíthető meg.[3] Vasútvonal nem érinti.
1548-ban Nyakazó György birtoka volt a falu. 1552 körül került török fennhatóság alá, ekkor a szécsényi szandzsákba tartozott. A 18. században a Géczy család volt a település földesura. A 19. században a Prónay és a Zmeskál családok osztoztak a falun.
A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 418 | 402 | 390 | 328 | 385 | 387 | 399 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 14,6% cigánynak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 1,4%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 3,8% (15% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,9% volt római katolikus, 1,6% református, 1,6% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[14]
A Váci egyházmegye Nógrádi Főesperességének Szécsényi Esperességi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Endrefalva plébániájának filiája. Római katolikus templomát Szent János evangélista nevére szentelték.
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nógrádi Egyházmegyéjének (esperesség) Szécsényi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik.