Szép Heléna (operett)

Szép Heléna
(La Belle Hélène)
operett
A II. felvonás fináléja
A II. felvonás fináléja
Eredeti nyelvfrancia
ZeneJacques Offenbach
LibrettóHenri Meilhac
Ludovic Halévy
Felvonások száma3 felvonás
Főbb bemutatókPárizs, 1864. december 17.
Théâtre des Variétés
A Wikimédia Commons tartalmaz Szép Heléna témájú médiaállományokat.

A Szép Heléna (franciául: La Belle Hélène) operett (opéra-bouffe) három felvonásban. Zenéjét Jacques Offenbach szerezte. Librettóját Henri Meilhac és Ludovic Halévy írta a görög mitológia és Homérosz Iliásza alapján. Ősbemutatója 1864. december 17-én volt a párizsi Théâtre des Variétés-ben. Magyarországon Kassán mutatták be 1866. március 7-én.

Offenbach három legnépszerűbb operettje közül az egyik, sikere felülmúlta még az Orfeusz az alvilágbanét is.

Keletkezése

[szerkesztés]
Hortense Schneider 1868-ban

Már a 18. század vásári vaudeville-játékosai is a görög mitológia alakjainak jelmezében gúnyolták saját korukat.[1] Offenbach ezenkívül szerette volna Richard Wagnert gúny tárgyává tenni, akit a párizsiak minden felbukkanásánál kinevettek, különösen a Szép Heléna előtt három évvel korábban Párizsban bemutatott Tannhäuserért.[2] Offenbach együtt dolgozott librettistáival a Trójai díj munkacímen futó darabján. Eredetileg Homérosz és Richard Wagner is szereplő lett volna, de ezt az ötletet végül elvetették. Fő konkurensét, Hervét szerette volna megnyerni Menelaosznak, de nem sikerült. A címszereplő adott volt: Hortense Schneider, Offenbach felfedezettje, társulata tagja, a 19. század egyik legjelentősebb operetténekese.

Szereplők

[szerkesztés]
  • Heléna, Menelaosz felesége (szoprán)
  • Parisz, Priamosz fia (tenor)
  • Menelaosz spártai király (tenorbuffo)
  • Kalkhasz (basszus)
  • Oresztész, Agamemnón fia (alt)
  • Agamemnón király (bariton)
  • Püladész, Oresztész baratja (mezzoszoprán)
  • Akhilleusz (tenor)
  • I. Ajax (tenor)
  • II. Ajax (tenor)
  • Bacchis, Heléna szolgája (mezzoszoprán)
  • Leaena, Parthenis és Thetis (szopránok)
  • Philocomus, templomi szolga (szöveges szerep)
  • Euthycles, kovacs (szöveges szerep)
  • nép, szolgák, őrök, rab szolgák (kórus)
  • táncosok (balett)

Cselekménye

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Alább a cselekmény részletei következnek!

I. felvonás. Az orákulum (L’oracle)

[szerkesztés]
    • Szín: Templomtér Spártában

II. felvonás. Az álom (Le jeu de l’oie)

[szerkesztés]
    • Szín: Heléna budoárja

III. felvonás. Vénusz gályája (La galère de Vénus)

[szerkesztés]
    • Szín: Tengerpart Nauplionban


Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Operettslágerek

[szerkesztés]
I. felvonás
  • Nyitány
  • "Amours divins" – kórus és Heléna
  • Chœur et Oreste "C'est Parthoénis et Léoena" – kórus és Orestes
  • Air de Pâris "Au mont Ida" – Parisz ( Parisz belepője)
  • Marche des Rois de la Grèce –
  • Chœur "Gloire au berger victorieux" – kórus és Heléna
II. felvonás
  • Entr'acte
  • Chœur "O Reine, en ce jour" – Kör
  • Invocation à Vénus – Heléna
  • Marche de l'oie
  • Scène du jeu
  • Chœur en coulisses "En couronnes tressons les roses"
  • Duo Hélène-Pâris "Oui c'est un rêve" – Heléna és Parisz
  • "Un mari sage" (Hélène), valse et final: " A moi! Rois de la Grèce, à moi! " – Heléna; Menelaosz
III. felvnás
  • Entr'acte
  • Chœur et ronde d'Oreste "Vénus au fond de nos âmes" – kórus és Orestes
  • Couplets d'Hélène "Là vrai, je ne suis pas coupable" – Heléna
  • Trio patriotique (Agamemnon, Calchas, Ménélas) – Agamemnón, Kalkhasz, Menelaosz
  • Chœur "La galère de Cythère", tyrolienne de Pâris "Soyez gais" – kórus és Parisz
  • Finale

Bemutatók

[szerkesztés]
ország Színház, Cím, (Bemutatónyelv) Dátum
Osztrák Császárság Theater an der Wien, Bécs: Die schöne Helena 1865. március 17.
Porosz Királyság Friedrich-Wilhelmstädtisches Theater, Berlin: Die schöne Helena 1865. május 13.
Nagy-Britannia Adelphi Theatre, London: Helen, or Taken from the Greek 1866. június 30.
Magyarország Kassa: Szép Heléna 1866. március 7.
Budai Színkör (németül) 1866. május 6.
Várszínház: Szép Heléna 1870. április 30.
Oroszország Mihajlovszkij színház, Szentpétervár 1866. április 9.
USA Stadttheater, New York (németül): Die schöne Helena 1867. december 3.
National Theatre, Cincinnati (franciául) 1868. április 6.
Théâtre Français (franciául) 1868. március 26.
New York Theater (angolul): Paris and Helen, or the Greek Elopement 1868. április 13.
Ausztrália Royal Victoria Theatre, Sydney 1876. május 31.

Megfilmesítések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gáspár Margit: A múzsák nevetlen gyermeke. (A könnyűzenés színpad kétezer éve). Budapest, 1963. Zeneműkiadó. 285−399. l.
  2. ↑ Baudelaire, Charles. Richard Wagner és a Tannhäuser Párizsban. Ford. Lenkei Júlia. H. n., 2001. Kávé Kiadó. ISBN 9639169374

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Die schöne Helena című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sköna Helena című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]