Szőce | |||
Szent András templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tornyos Ottóné (független)[1] | ||
Irányítószám | 9935 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 327 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 17″, k. h. 16° 34′ 00″46.888056°N 16.566667°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 17″, k. h. 16° 34′ 00″46.888056°N 16.566667°E | |||
Szőce weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szőce község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
A település a 86-os főút közelében fekszik, Körmendtől délre, Zalalövőtől északra. Központja a főútról Rimány községrészénél letérve érhető el, a 7463-as számú mellékúton, az elágazástól mintegy 3 kilométerre. Közigazgatási területének nyugati, lakatlan részén áthalad a Nádasd-Felsőjánosfa közti 7447-es út is.
Korábban vasúton is megközelíthető volt, a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon (Zalaháshágy–Szőce vasútállomás), de itt 2009 végén megszűnt a forgalom kihasználatlanság miatt.
Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik.
Szőce község neve valószínűleg a falu, falucska jelentésű szláv selce szóból ered.[3] A falutól északra vezet az ún. Kerá út (Király út), a Magyarországról Itáliába tartó középkori út. Helyi néphagyomány szerint IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől, illetve itt itatta meg a lovát menekülés közben a Szőce-patakból.
Egy másik forrás szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római császár 1051-es hadjárata kapcsán említ.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 320 | 311 | 314 | 294 | 282 | 278 | 307 | 333 | 343 | 327 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, evangélikus 10,3%, református 2,8%, felekezet nélküli 1,2% (19,9% nem nyilatkozott).[12]
Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék.
A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata (14ha).