Sárga kérészgomba

Sárga kérészgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Bolbitiaceae
Nemzetség: Bolbitius
Tudományos név
Bolbitius titubans
(Bull.) Fries
Szinonimák

Bolbitius vitellinus

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga kérészgomba témájú médiaállományokat és Sárga kérészgomba témájú kategóriát.

A sárga kérészgomba (Bolbitius titubans) a kérészgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, korhadó növényi anyagokon élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sárga kérészgomba kalapja 2-5 cm széles, fiatalon alakja tojásdad vagy majdnem gömbölyű, később harangszerűen, széles kúposan kiterül, idősen lapos lesz, közepén kis púp maradhat. Széle erősen bordázott, idősen berepedezik. Színe sötétsárga vagy zöldessárga (néha barnás vagy szürkés árnyalatú lehet), idősen kihalványodik, csak a közepe marad sárgán. Felülete nyálkás. Nincs különösebb szaga és íze.

Hús nagyon vékony, törékeny, vizenyős, színe sárgás. Szaga és íze nem jellegzetes.

Sűrű, hasas, törékeny lemezei szabadon állók. Színük eleinte sárgás, majd okker-agyagszínűek, végül rozsdasárgák, szélük fehéres.

Tönkje 5-8 cm magas és 0,3-0,7 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, vagy csúcsa felé kissé vékonyodó, törékeny. Színe fehéres, a csúcsán sárgás. Felülete finoman pikkelyes, deres.

Spórapora rozsdabarna. Spórája nagyjából elliptikus, végén lecsapott; felülete sima, mérete 10-16 x 6-9 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A szürkés kérészgomba hasonlít hozzá, melynek szürkéslila, ibolyás színű a kalapja és lombos fák tuskóján terem.

A sárga kérészgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

vagy púpos

szabadon állók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Korhadó növényi anyagon él, trágyán, legelőn, parkban, fű között található meg. Eső után hamar kibújik, de a termőtest általában nem él sokkal tovább egy napnál. Májustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]