Sárkeszi | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kőhegyi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8144 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 538 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 125[3] m | ||
Terület | 14,79 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Sárrét[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 18° 17′ 06″47.158769°N 18.285000°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 18° 17′ 06″47.158769°N 18.285000°E | |||
Sárkeszi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeszi témájú médiaállományokat. | |||
Sárkeszi község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fejér vármegye nyugati részén, a Sárvíz mellett, Székesfehérvártól nyugatra fekvő település. A 7202-es út mentén fekszik, nem sokkal annak 10. kilométere előtt; ez az út összeköttetést biztosít Sárkeszi és a környező települések számára Székesfehérvár és Veszprém térsége, illetve az északi Balaton-part települései felé is.
A község Székesfehérvártól körülbelül 13 kilométerre, Sárszentmihálytól 3 kilométerre, Nádasdladánytól 5 kilométerre, Szabadbattyántól 9 kilométerre, Csórtól 7 kilométerre, Ősitől 9 kilométerre fekszik; Várpalota körülbelül 18 kilométer, Mór pedig mintegy 30 kilométer távolságra található.
Keszi neve az oklevelekben 1274-körül tűnik fel először. A falu nevét ekkor Kesu- ként írták.
A település a magyar Keszi törzsbeliek települése.
1274-ben a fehérvári ispán által Varsány településre kiküldött fogott bíró nevében fordul elő: Ipoliti de Kesu (Dl.82 826)
A település népességének változása:
Lakosok száma | 611 | 595 | 589 | 593 | 556 | 570 | 538 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,3% románnak mondta magát (18,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,4%, református 20,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (33,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 16,4% református, 0,4% ortodox, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[15]