Sávos bogáncscincér | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Agapanthia cardui (Linnaeus, 1767) | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Sávos bogáncscincér témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos bogáncscincér témájú médiaállományokat és Sávos bogáncscincér témájú kategóriát. |
A sávos bogáncscincér (Agapanthia cardui) a cincérfélék családjába tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos, lágyszárú növényeken élő bogárfaj.
A sávos bogáncscincér testhossza 6-12,5 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Fekete színű, a szárnyfedők sötétzöldes vagy kékes fémfényűek. Testét és a csápok alsó oldalát hosszú, elálló, fekete szőrök fedik, a szárnyfedőkön lesimuló, rövid szőrök is találhatóak. A fej és az előhát közepén, valamint a pajzsocskán és a szárnyfedők varratán vékony, fehér vagy sárgásfehér szőrvonal húzódik végig (ez néha nagyon halvány vagy hiányozhat is). Csápja fekete, az ízek töve elmosódottan szürkén gyűrűzött, a csáp alul hosszú pillaszőrökkel fedett.
Európában (Észak-Európa kivételével) és Észak-Afrikában honos. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken gyakori, főleg virágokban gazdag gyepekben, magaskórósokban.
Lárvája különböző lágyszárú növények szárában él (pl. krizantém, medvetalp, sédkender, aggófű). Az áttelelő lárva tavasszal a növény szárában bebábozódik. Az imágó május-júliusban rajzik, többnyire a tápnövényein vagy különféle bogáncs- és aszatfajok virágain, levelein található. Életciklusa egy évig tart.
Magyarországon nem védett.