Sávos fásgereben | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Hydnellum concrescens (Pers.) Banker (1906) | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos fásgereben témájú kategóriát. |
A sávos fásgereben (Hydnellum concrescens) a Bankeraceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.
A sávos fásgereben kalapja 2-6 (8) cm átmérőjű, alakja fiatalon széles domború, majd laposan vagy középen benyomottan kiterül. A szomszédos kalapokkal gyakran összenő, szabálytalan telepeket alkot. Felszíne finoman szőrös vagy majdnem csupasz; sugarasan ráncos, gyűrött. Színe középen vörösbarna, a kalap világosbarna, széle fehéres, koncentrikusan zónázott.
Húsa bőrszerűen kemény, ruganyos. Színe rózsaszínes vagy barnás vagy ezen árnyalatokból zónázott. Szaga lisztes, íze keserű.
Tönkre lefutó termőrétege tüskés. A tüskék 1-3 mm hosszúak. Színük eleinte fehéres majd barnásra, barnára sötétednek.
Tönkje 2-4 cm magas és 0,5-2 cm vastag. Alakja lefelé fokozatosan keskenyedő. Színe világosbarna.
Spórapora barna. Spórája majdnem kerekded vagy szabálytalan, mérete 4-7 µm.
Több Hydnellum és Phellodon fajtól csak mikroszkóppal lehet elkülöníteni.
A sávos fásgereben mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.
Savanyú talajú, mohás lomberdőkben, főleg bükkösökben él, gyakran nagy, összenőtt csoportokban. Júniustól októberig terem.
Nem ehető.