São José do Hortêncio | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Brazília | ||
Állam | Rio Grande do Sul | ||
Mezorégió | Metropolitana de Porto Alegre | ||
Mikrorégió | Montenegro | ||
Alapítás éve | 1989 | ||
Polgármester | Ester Elisa Dill Koch | ||
Körzethívószám | 51 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4447 fő (2022)[1] | ||
Tszf. magasság | 100 m | ||
Terület | 64,113 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 29° 31′ 40″, ny. h. 51° 15′ 03″29.527778°S 51.250833°WKoordináták: d. sz. 29° 31′ 40″, ny. h. 51° 15′ 03″29.527778°S 51.250833°W | |||
São José do Hortêncio weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz São José do Hortêncio témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
São José do Hortêncio egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában, a Caí folyó völgyében. Népességét 2021-ben 4924 főre becsülték.[2]
São José (Szent József) a település védőszentje. A Hortêncio utótag nem a hortenziákra (hortênsio), hanem Hortêncio Leite de Oliveira portugál birtokosra utal, akinek földjein át vezetett az út a település felé.[3] Korábbi nevei Picada do Rio Cadeia (az itt átfolyó patak után) és Picada Hortêncio voltak.[4]
Első telepesei azori portugálok voltak, akik katolikus templomot is építettek, azonban a tulajdonképpeni gyarmatosítás német bevándorlókkal történt 1828-tól kezdődően. Kezdetben megélhetési gazdálkodást folytattak a hegyes-völgyes területen, a közösség csak lassan fejlődött. 1875-ben São Sebastião do Caí kerületévé nyilvánították. 1911-ben széles híd épült a Rio Cadeián a kereskedők számára. Az ipar az 1950-es években jelent meg: bőrfeldolgozás (Curtume e Calçados Arlede), élelmiszeripar (Schaeffer, Florinha, Rei do Sul). 1988-ban São José do Hortêncio függetlenedett, és 1989-ben önálló községgé alakult.[4][5]
A községet gyönyörű táj jellemzi, a Serra Geral folyók és patakok által átszelt előhegyeivel, német stílusú épületekkel. Szubtrópusi éghajlatú (Cfa), az átlaghőmérséklet nyáron 24 ºC, télen 14,5 ºC, a csapadék 1537 mm. Német hagyományait ma is tartja (gasztronómia, folklór, rendezvények, hunsrücki dialektus). Gazdasága a mezőgazdaságra összpontosul (citrusfélék, zöldségek, manióka, fekete akác termesztése).[4]