Sényő

Sényő
Sényő címere
Sényő címere		 Sényő zászlaja
Sényő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterSzőke Ágnes (független)[1]
Irányítószám4533
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1377 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség74,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′, k. h. 21° 53′48.000000°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 21° 53′48.000000°N 21.883333°E
Sényő (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Sényő
Sényő
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Sényő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sényő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sényő község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye és egyben a Nyírség középső részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyháza közelében, a belvárosától mintegy 10 kilométerre keletre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nyírtura vagy Napkor felől, a 4102-es úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 4-es, illetve a 403-as főutakon közelíthető meg, nyírturai letéréssel.

Története

[szerkesztés]

Sényő neve személynévből ered, azonban csupán a 14. század elejétől fogva említik. 1320-ban bukkant fel először, illetve keletkezett az az oklevél, amelyben Károly Róbert megerősítette a Kállayak egyik ősét birtokjogában, és ekkor említődik először településünk neve. A Zichy okmánytárban, a község 1378-ban "SEMIEN", a leleszi országos levéltárnak egy 1421. évi oklevele szerint "SYNEW", az Ibrányi család levéltára szerint 1480-ban "SERNEW" és "SENYEW" formában szerepel. Sényő előbb a Kállay, majd később a Zoltán családhoz tartozott. 1329-ben a Domokos család birtoka, ez a Domokos pedig a Sényői család őse volt. A Sényői család 1423-ban még bírta, de már akkor is osztozott a hasonló kisnemesi sorban lévő Bákai, Jékei és Téthi családdal. A 14. században sok kisnemesi birtokosa volt: a Zathi, Bogdányi, Kemecsei, Ibrányi, Senyey, Iklódi, Hetyey családok.

A falu történetét a vallástörténet határozta meg, ez a vallás pedig a református. A vallásgyakorlásban igen nagy jelentősége volt annak, hogy milyen vallású a földbirtokos. Amilyen vallású a földbirtokos, olyan vallású volt a falu lakossága is. Ez így volt kb. az 1900-as évekig, mert erre az időszakra tehető más vallások megjelenése. A községnek volt három földbirtokosa, néhány nemese és a lakosság 2/3-át jobbágyok tették ki. A jobbágyfelszabadítás táján 649 lakosa volt a településnek. A jobbágyfelszabadítás után a jobbágyok földhöz jutottak, és egy részük elkezdett gazdálkodni, a többiek pedig beálltak a földbirtokos uraságnál szolgálni. Három tanya volt a faluban, ahol a földbirtokosok szolgái éltek, ezek különböző foglalkozásúak voltak (kocsis, béres, kondás, gulyás, juhász).

1930-ban 1112 volt a lakosság létszáma. Sényő községről az 1900-ban megjelent Szabolcs Vármegye monográfiájában a következőt olvashatjuk:

Sényő kisközség, 85 házzal és 644 nagyobb részt római katolikus vallású lakossal. Postája Nyír-Bogdány és távírója Kemecse. A 18. század végén és a 19. század elején a Zoltán, Siposs, Borsy, Pap, Oláh, Somogyi, Vida és a Budaházy családnak volt itt birtoka, jelenleg pedig Leveleki Bélának. Három régi kúria is van a községben, melyek közül kettő Leveleki Béláé, a harmadik pedig Zoltán Istváné.

A Szabolcs Vármegye 1939-es kiadásában ez szerepel:

1875-ben Kállay birtok, 279 lélek alkotta a község lakosságát. Kisközség a nyírbogdányi járásban. Hozzá tartozik: Ilona-tanya, Kisharaszt-tanya és Zoltán-tanya. Területe 3197 kat. hold. Lakosainak száma 1112 (548 férfi, 564 nő), valamennyi magyar nyelvű és közülük 442 római katolikus, 270 görögkatolikus, és 359 református vallású. A lakóházak száma 148. A községben egy római katolikus és egy református elemi népiskola, egy római katolikus és egy református általános továbbképző működik. Lakosainak az őstermelés és az ipar ad megélhetést. A község állandó piaca Nyíregyháza.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lajsz Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Lajsz Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Pehely Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Pehely Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Pehely Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Pehely Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Pehely Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Pehely Zoltán (független)[10]
  • 2024– : Szőke Ágnes (független)[1]

A 2024-es önkormányzati választás érdekessége volt a településen, hogy kilenc polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ami abban az évben országos rekord volt (a baranyai Nagydobszával és Szigetszentmiklóssal holtversenyben). [Nagydobszán egyébként eredetileg tízen jelöltették magukat, csakúgy, mint Győrben is, de egyikük (illetve Győrben két jelölt) nyilvántartásba vételét elutasították.][11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1414
1385
1381
1374
1330
1360
1377
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 26,9%, görögkatolikus 19,7%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,8% (19,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, ruszinnak, cigánynak és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,9% volt római katolikus, 21,2% református, 15,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1% evangélikus, 0,6% ortodox, 4,3% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Sényő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ Tóth-Szenesi Attila: Győrben és Nagydobszán mégsem jött össze a tíz polgármesterjelölt. 444.hu, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Sényő Helységnévtár
  14. ↑ Sényő Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]