Síbalett | |||||
![]() | |||||
síbalett | |||||
Legfelsőbb vezető testület | Nemzetközi Síszövetség | ||||
Egyéb nevek | Acro sí | ||||
Eredet | USA | ||||
Első játék | 1980. | ||||
Kategória | téli sportok | ||||
Olimpiai | nem | ||||
Az "acroski" néven is emlegetett síbalett szabadstílusú sí versenyszám volt az 1960-as évek végétől 2000-ig.[1]
A szaltókat, pörgéseket, lábkeresztezéseket, ugrásokat és forgásokat tartalmazó gyakorlatokat egy hóval borított lapos területen végezték. Az 1970-es évek közepétől a 90 másodperces kűrt zenére adták elő. Az 1980-as években páros versenyszám is létezett, ahol a fentiek mellett emelések, dobások és szinkron-mozgások is voltak. A 3-7 bíróból álló zsűri pontozással értékelt.
Az 1960-as évek közepének ellenkultúrájából kinőtt szabadstílusú sí az 1970-es évek közepére vált szét buckasízésre (moguls), síakrobatikára (aerials) és síbalettre (acro ski). Az eleinte buckákkal és ugratókkal is tarkított lejtők start és végpontja között kellett bemutatni a trükköket. Az 1970-es években a síbalett egyre inkább önálló versenyszám lett és egyre laposabb lejtőkön versenyeztek a versenyzők. 1979-ben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) létrehozta illetékes bizottságát és kialakította a szabályrendszert. Az 1980-as években a versenyek lebonyolítása tekintetében a síbalett egyre inkább a műkorcsolyára kezdett hasonlítani. Megszűnt a kezdet és végpont, a kűrt egy megadott méretű, körbekerített területen kellett előadni. Szóba került a versenyszám olimpiai szerepeltetése is. 1988-ban Calgary-ban és 1992-ben Albertville-ben is a bemutató sportágak között szerepelt. Ennek megfelelően olimpiai érmeket is kiosztottak a résztvevők között. Az 1994-es Lillehammer-i olimpia programjában viszont már nem szerepelt, ami megpecsételte a sorsát. Végül a FIS 1999-ben a versenyszám megszüntetéséről határozott.[2][3]
Az alpesi sí formalitásával és karót nyelt merevségével szembehelyezkedő sportoló a freestyle nagy öregje. Az aerial-t és később a slopestyle-t inspiráló, többszörös világkupagyőztes kiszállt a versenyzésből, amikor a szakág egyre jobban a műkorcsolyára kezdett hasonlítani.
A sportág első világbajnoka, a '60, '70, '80-as években a freestyle sí egyik legnagyobb újítója.
Az alpesi-sí karrierje után modellnek állt versenyző az 1970-es évek elején vált a síbalett szcéna kiemelkedő résztvevőjévé. Ő volt az első női alelnöke az USA olimpiai bizottságának és azóta is a nők egyenjogúsításáért küzd a téli sportokban.
A sportág első (félhivatalos) olimpiai bajnoka. A szabadstílusú sí egyik úttörője, aki jó tíz éven át dominálta a versenyszámot. Sportkarrierje után az ágy- és matrackereskedelemben találta meg a számítását.
Az 54-szeres világkupagyőztes és 1995-ös világbajnok nyerte a bronzérmet Calgary-ban és az ezüstérmet az 1992-es Téli Olimpián. Természetesen norvég bajnok is volt 1985-től 1993-ig.[4]
Az 1988. évi téli olimpiai játékok érmesei síbalettben | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
![]() |
![]() | ||||
Férfiak | Hermann Reitberger![]() |
46,6 | Lane Spina![]() |
45,6 | Rune Kristiansen![]() |
44,0 |
Nők | Christine Rossi![]() |
45,8 | Jan Bucher![]() |
44,0 | Conny Kissling![]() |
43,2 |
Az 1992. évi téli olimpiai játékok érmesei síbalettben | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
![]() |
![]() | ||||
Férfiak | Fabrice Becker![]() |
28,15 | Rune Kristiansen![]() |
28,00 | Lane Spina![]() |
27,40 |
Nők | Conny Kissling![]() |
25,30 | Cathy Féchoz![]() |
25,20 | Sharon Petzold![]() |
24,10 |