Sóstófalva

Sóstófalva
Református templom
Sóstófalva címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Sztrakon Béla (független)[1]
Irányítószám	3716
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	232 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″48.15696, 20.9875848.156960°N 20.987580°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″48.15696, 20.9875848.156960°N 20.987580°E
Sóstófalva Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sóstófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóstófalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóstófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

Sóstófalva Észak-Magyarországon található úgynevezett zsáktelepülés. Az ősfalu a Hernád folyó völgyében terült el, de a gyakori áradások miatt kb. 2 km-re távolabb, a völgyet határoló domb túloldalára települt az 1880-as években. A település közigazgatásilag a Szerencsi járáshoz tartozott. További közeli nagyváros Miskolc. Mindkét várostól egyaránt 21 km-re van. A települést kelet, észak és nyugat irányból összefüggő domb veszi körül, déli irányban a völgy a szomszédos Újcsanálos felé nyitott. A három történelmi vármegyét (Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén) magábafoglaló országrész zempléni területén található Abaúj-Torna és Zemplén határán.

A Hernád bal parti oldalán fekszik; a közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Alsódobsza, dél felől Újcsanálos, délnyugat felől Ócsanálos (Onga különálló településrésze), északnyugat felől pedig Szikszó.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a Gesztely-Megyaszó-Bekecs közt húzódó 3702-es útból kiágazó 37 102-es számú mellékúton.

Története

A település jelenlegi helyén és nevén csak 1896-tól létezik. Ezen a területen volt egy Sós nevű uradalmi gazda birtoka, annak közelében pedig egy tó, mely azóta kiszáradt. Az ősfalu a Hernád folyó partján terült el, melynek Hoporty volt a neve. A folyó gyakori áradása miatt lakosai távolabb kényszerültek, majd egy 1892-es tűzvészben a falu teljesen leégett, így kezdtek lakói a jelenlegi falu helyén építkezni és 1896-ban Sóstófalva nevet vette fel az új település. A Hernád menti települést már egy 1387-es irat is Hoporty néven említi. Régészeti leletek pedig neolit település maradványait is megtalálták ezen e helyen. A hajdani lakosság gazdálkodással földműveléssel foglalkozott, sokan jártak közülük napszámba a Sós uradalomba. A régi település hagyatéka a Református Templom harangja.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Minden László (független)^[3]
• 1994–1998: Minden László (független)^[4]
• 1998–2002: Sztrakon Béla (független)^[5]
• 2002–2006: Sztrakon Béla (független)^[6]
• 2006–2010: Sztrakon Béla (független)^[7]
• 2010–2014: Sztrakon Béla (független)^[8]
• 2014–2019: Sztrakon Béla (független)^[9]
• 2019–2024: Sztrakon Béla (független)^[10]
• 2024– : Sztrakon Béla (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	250	244	234	202	205	220	232
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 38,8%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,3% (18,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 82,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 26,3% református, 2,4% görög katolikus, 2,9% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).^[13]

Közlekedése

Miskolc és Szerencs irányából a Volánbusz által üzemeltetett 3730-as járattal közelíthető meg.

Jegyzetek

1. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
5. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
6. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
7. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
8. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
9. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
10. Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
11. A nemzetiségi népesség száma 2001
12. Sóstófalva Helységnévtár
13. Sóstófalva Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Földrajzportál
• Magyarország-portál