A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Tállya vasútállomás a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3731-es útból kiágazó 37 307-es számú mellékút biztosítja; Golop megállóhely pedig a település északnyugati külterületei között létesült, közvetlenül a 39-es főút és a 3711-es út találkozása mellett, a névadó Golop község központjától jó másfél kilométerre keletre.
A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
A településen 2020. november 22-re időközi polgármester-választást írtak ki, mert az előző polgármester július 28-án lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla.[14][15]
A 2020. november 22-re kiírt időközi polgármester-választás azonban a koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében elmaradt,[16] azt csak közel másfél évvel később, a járványhelyzet elmúltával, 2022. május 8-án lehetett megtartani. A köztes időben ügyvezetőként az addigi alpolgármester irányította a települést.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 12,8%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4% (19,8% nem válaszolt).[18]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 12,8% református, 3,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 4,8% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).[19]
Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”[20]
Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. Kossuth születésének anyakönyvi bejegyzése valóban a tállyai evangélikus templomban történt meg, ahol aztán az anyakönyv egy 19. század eleji tűzvészben elpusztult. Kossuth Lajos egy levelében – melyet 1892. szeptember 4-én írt Turinban – maga is a keresztelő templomaként említi az itteni templomot.
Az ezredforduló évében a község központjában szobrot állítottak, azt jelezve, hogy egy 1992-es felmérés szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a címet több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.[21]
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88216/1899. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 715. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 9. oldal 16. sor
Barna Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat dokumentumai / Documents of the Candle-bearers' Confraternity in Tállya; ford. Elayne Antalffy; JATE Néprajzi Tanszék, Szeged, 1996 (Devotio Hungarorum)
Takács Péter: Tállya; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
Életëmnek a legszebbik korába'. A Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület 20 éve, 1986–2006; gyűjt., szerk. Kalina Ferencné és ifj. Kalina Ferenc; Tállyai Kővirág Népdalkör Egyesület–Petit Real, Tállya–Bp., 2006
10 éves a Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, 2006–2016; szerk. Mező László; Tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, Tállya, 2016
Volt egyszer egy mezőváros... Tállya régi képeslapokon; szerk. Hausel László, Hausel Sándor; Hausel Sándor, Bercel, 2018