Tápiószentmárton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykátai | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Györe László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2711 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5733 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 49,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 102,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″47.340431°N 19.743761°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″47.340431°N 19.743761°E | |||
Tápiószentmárton weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tápiószentmárton nagyközség Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Az Alsó-Tápió-mente legnagyobb lélekszámú faluja. Autóval a 4-es számú főút 54-es és 55-ös kilométerszelvényei között leágazó mellékútról közelíthető meg a legegyszerűbben. Aki a fővárosból tömegközlekedéssel kíván eljutni a településre, célszerű a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalat választania, amivel Nagykátáig kell utazni, onnan pedig a legegyszerűbb Volánbusszal megközelíteni Tápiószentmártont, mivel vasút megállóhelye messze esik a központtól.
A település az őskor óta lakott hely, amit a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)
A település első ismert okleveles említése a 15. század derekáról, 1459-ből származik. Azokban az időkben a község területét a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett.
Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász nevelte azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.
A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül magabiztosan győzött az érvényes szavazatok abszolút többségével.[10]
Tápiószentmárton az egyik alapítója a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja, illetve a Klímabarát Települések Szövetsége nevű szerveződéseknek.[13][14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5298 | 5229 | 5198 | 5477 | 5618 | 5721 | 5733 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 5,2%, evangélikus 11,6%, felekezeten kívüli 8,8% (17,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,9% volt római katolikus, 6,7% evangélikus, 4,4% református, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[16]
Hársas-völgy: több száz tő tavaszi hérics található itt.
Horgásztó: tőzeges horgásztó az Aranyhal Közhasznú Tevékenységű Horgász Egyesület fenntartásában.
Sőregi erdő: nagy kiterjedésű erdős rész vadászati lehetőséggel, a Hermann Ottó Vadásztársaság üzemeltetésében.
Hatvani-hegy (földvár): régészeti lelőhely az Alsó-Tápió jobb partján, bronzkori településre utaló nyomokkal.
Templomok, kápolnák: a településen katolikus, evangélikus, református és pünkösdi vallású templomok és kápolnák vannak; utóbbiak egyike, az ún. Blaskovich-kápolna, amely 1768-ban épült.
Kincsem Lovaspark: Tápiószentmártonban született a „csodakanca” néven is emlegetett Kincsem, a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannal, étteremmel és konferenciateremmel. A hagyomány szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak. Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb szkíta kori emlékét, az elektrumból (arany és ezüst természetes ötvözetéből) készült, híres szkíta aranyszarvast is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér is.
Borpince: a Tápió-Vin Kft. által üzemeltetett borpincében a környék településein termő homoki szőlőkből készítenek kedvelt borokat.
Temető: a helyi temetőben kialakított „nemzeti sírkert” részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint Magyary-Kossa Sámuel (1849–1921 ügyvéd, Kubinyi Ágoston (1799–1873), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.
Szentkirályi Móric Pest utolsó polgármestere volt Pest és Buda egyesítése előtt, az Ő családja is Tápiószentmártonban nyugszik, továbbá itt lett eltemetve Várallyay Béla népművelő, helytörténész és családja.
Sportcsarnok és tanuszoda: nemzetközi méretű, parkettás pályával kialakított sportcsarnok, tanuszodával, melyhez szauna és masszázsterem, továbbá edzőterem, kondicionáló terem és pingpongterem is tartozik. A létesítmény akadálymentes megközelíthetőséggel is rendelkezik. Nyári- és edzőtáborozásra alkalmas szálláshelyet tud biztosítani.
Strand- és gyógyvizes termálfürdő: 4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmedence), homokfotball pályával, gyermek játszótérrel, masszázzsal, pedikür-manikűr szolgáltatással, hideg-meleg ételes büfékkel, fagylaltozóval, sok árnyékkal és rendezett területtel várják a pihenni vágyókat. A fürdő 52 °C-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos–kloridos hévíz) 650 méter mélyről tör fel; általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivel a reumatológiai folyamatok aktivitásának csökkentését idézi elő. Tapasztalatok szerint a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt mozgásszervi és nőgyógyászati kórképekben javasolható, valamint kloridtartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. A fürdő vize 2003 óta hivatalosan is gyógyvíznek minősül. Jelenleg szezonális jelleggel üzemel május elejétől szeptember végéig. A strandfürdő környékén több mint 1300 üdülőingatlan található.
Horgásztó: a nagy nádas mellett található egy horgásztó, melyet a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület üzemeltet. A tó mellett kilátó helyezkedik el, ahonnan megfigyelhető az egész környék.
Láprét: Az ősláposban találhatóak a környékbéli tanösvények kiindulási pontjai. A tanösvényeken járva megtalálhatóak olyan növényritkaságok, mint a fehér és az alhavasi zászpa, a szibériai nőszirom és más nősziromfajok, továbbá számos kosborfaj.
Ifjúsági szállás: 30 fő elszállásolására alkalmas, a közelmúltban épült szálláshely, amit a Tápióvidék Természeti Értékeiért Közalapítvány üzemeltet.
Vasútállomás: Ezen a helyen található egy vasútállomás is, ahol a G60-as, Z60-as és a Szolnok felől érkező vonatokra lehet felszállni (nem mindegyik áthaladó vonat áll meg ezen a helyen).