Törvény előtti egyenlőség

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (U.S. Supreme Court) épülete. A nyugati homlokzaton található az "Equal justice under law" felirat.

A törvény előtti egyenlőség vagy angolul Equal justice under law kifejezés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága épületén található, Washington városban. A kifejezést feltehetően 1932-ben alkotta meg az építésziroda, amely a legfelsőbb bíróság épületét tervezte. Az Egyesült Államok akkor Főbírója (Chief Justice) Charles Evans Hughes hagyta jóvá a feliratot, illetve utána a legfelsőbb bíróság épületének munkálatait felügyelő bizottság, amelynek elnöke Hughes volt.^[1]

Az "Equal Justice Under Law" kifejezést azonban korábban már használta egy főbíró: Melville Fuller.^[2] 1891-ben a Caldwell vs. Texas perhez, illetve az alkotmány tizennegyedik kiegészítéséről írta a következő véleményt:

A Tizennegyedik kiegészítés értelmében az egyes Államok hatáskörét semmi sem csorbítja a határaikon belül elkövetett bűncselekményekkel szembeni fellépésben, de egyik Állam sem tagadhatja meg egy személytől, vagy személyek egy csoportjától, a törvény előtti egyenlő és méltányos eljárást.^[3]

Az épület homlokzatára sem ez a mondat, sem ennek utolsó hét szava (equal and impartial justice under the law) nem fért volna el, ezért döntött az építésziroda a rövidített változat létrehozása mellett.

Az eredeti, 1891-es vélemény után azonban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Tizennegyedik alkotmánymódosítás, és különösen a büntetőeljárásról szóló része (Due Process Clause), mégiscsak korlátozza az egyes Államok hatáskörét a büntetőeljárásokban.

Periklész gyászbeszéde

Periklész görög államférfi mellszobra (görög eredeti római másolata)

A törvény előtti egyenlőség gondolata nem új és nem az Egyesült Államokból ered, hanem a nyugati civilizáció egyik bölcsőjében is már felmerült: Kr.e. 430-ban az athéni államférfi, Periklész gyászbeszédében is szó volt erről az elképzelésről:

Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket, és mindennapi tevékenységeink során nem válunk gyanakvókká egymással szemben, nem haragudva meg szomszédunkra, ha egyszer a maga kedve szerint cselekszik, és nem öltve szemrehányó tekintetet, ami, bár nem büntetés, mégis rosszul esik neki. Ilyen nyíltszívűek vagyunk a magunk közötti érintkezésben, azt azonban, amit az állam parancsolt, elsősorban tiszteletből nem merjük áthágni, engedelmeskedve azoknak, akik éppen az élen állnak, és a törvényeknek, különösképpen azoknak, amelyek az igazságtalansággal sújtottakat védik, és azoknak, amelyek bár íratlanok, megsértésüket gyalázatnak tekinti.

Thuküdidész : Peloponnészoszi háború II.37. (Periklész gyászbeszéde)^[4]

Az Egyesült Államok alkotmánya

Az 1787-ben megszövegezett alkotmány^[5] is utal erre a gondolatra: a III. cikk 2. § (A bírói hatalom kiterjed a törvény és méltányosság (equity) alá tartozó minden ügyre) és a 14. alkotmánymódosítás 1. § (...törvénykezés során az államok senkitôl nem tagadhatják meg a törvények nyújtotta egyenlô jogvédelmet.) is említi a törvény előtti egyenlőséget.

Emberi és polgári jogok nyilatkozata

A francia forradalom egyik meghatározó dokumentuma, az 1789. augusztus 26-án elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata is hivatkozik a törvény előtti egyenlőségre, közvetlenül utalva vissza Periklész gondolataira:

VI. „… A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; és mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.”

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Köztársaság alkotmánya

Jegyzetek

1. West Pediment Information Sheet Archiválva 2010. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, az U.S. Supreme Court weboldalán.
2. Peccarelli, Anthony. "The Meaning of Justice" Archiválva 2007. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, DuPage County Bar Association Brief (March 2000).
3. By the Fourteenth Amendment the powers of the States in dealing with crime within their borders are not limited, but no State can deprive particular persons or classes of persons of equal and impartial justice under the law., in: Caldwell v. Texas, 137 U.S. 692 (1891).
4. Richard Crawley angol fordítása 1874-ből: Our constitution does not copy the laws of neighbouring states; we are rather a pattern to others than imitators ourselves. Its administration favours the many instead of the few; this is why it is called a democracy. If we look to the laws, they afford equal justice to all in their private differences; if no social standing, advancement in public life falls to reputation for capacity, class considerations not being allowed to interfere with merit; nor again does poverty bar the way, if a man is able to serve the state, he is not hindered by the obscurity of his condition. Forrás: Thucydides, The History of the Peloponnesian War
5. Magyarul lásd itt: http://hungarian.hungary.usembassy.gov/constitution_in_hungarian.html Archiválva 2016. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben