Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Angkor romjai | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Kambodzsa |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV |
Felvétel éve | 1992 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 13° 27′ 52″, k. h. 103° 54′ 46″13.464550°N 103.912840°EKoordináták: é. sz. 13° 27′ 52″, k. h. 103° 54′ 46″13.464550°N 103.912840°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ta Som témájú médiaállományokat. |
Ta Som az angkori „templomváros” buddhista temploma, amelyet 1190-1210 között VII. Dzsajavarman (1181-1220) uralkodása alatt építettek, majd II. Indravarman (1220-1243) királysága idején átalakítottak. Ta Som a VII. Dzsajavarman által építtetett templomok legkisebbike – eltörpül a Bajon templom, Prah Khan, vagy Ta Prohm hatalmas kolostorai mellett. Az épület Angkorthomtól, a 12. század végén alapított új fővárostól keletre, a Neak Pean forrástemplom közelében a keleti Baraj északi oldalán áll.
Ta Som az egykori Khmer Birodalom 12-13 század fordulóján épült templomainak jellegzetességeit viseli: keleti tájolású, falakkal határolt, kelet-nyugati tengelyére szimmetrikus épület. A 240×200 méteres külső lateritfal keleti és nyugati oldalának közepén egy-egy Bajon-stílusú, arcos toronnyal díszített átjáró (gopura) vezet a templom belsejébe. A négy égtáj felé tekintő, szelíd mosolyú több méter magas kőarcok Avalókitésvara bódhiszattva, illetve Dzsajavarman király arcvonásait idézik. A falon túl, napjainkban dús növényzettel borított udvarra érkezik a látogató, amely egykor vizesárok lehetett; az udvaron át töltésút vezet a belső fal gopuráihoz: egy áll a keleti oldalon, egy a nyugatin. A belső udvar közepén áll a szentély, és – mint az angkori templomok többségében – egy-egy Könyvtárnak nevezett épület, a terület északkeleti, illetve délkeleti sarkaiban. E könyvtárépületekben őrizték az írásos dokumentumokat és gazdasági feljegyzéseket; továbbá imahely és papi szertartások helyszíne volt.
Ta Som falai, tornyos átjárói és központi épületei az évszázadok során erősen megrongálódtak, a szabadon burjánzó trópusi növényzet súlya alatt összeomlottak. Napjainkra a templom teljesen romos, csupán a külső fal és a bejárati tornyok maradványai vannak megtekinthető állapotban.