Tabdi | |||
Tabdi: tábla | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskőrösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fábián Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 6224 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1013 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 19° 18′ 11″46.683000°N 19.303000°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 19° 18′ 11″46.683000°N 19.303000°E | |||
Tabdi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tabdi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tabdi (horvátul: Tobdin[3]) község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Kiskőrös északi szomszédságában helyezkedik el, a város központjától légvonalban mintegy 7,5, közúton 10 kilométerre.
A település központján csak az 5307-es út halad keresztül; külterületeit érinti még az 5301-es és az 5217-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Budapest–Kelebia-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Tabdi megállóhely a belterület nyugati szélétől jó fél kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését csak alsóbbrendű utak biztosítják.
1950. január 1-jén jött létre Csengőd és Kiskőrös egyes külső részeiből.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1066 | 1065 | 991 | 959 | 1041 | 1033 | 1013 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,9% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 4,4%, evangélikus 16,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,2% (13,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,8% szlováknak, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 14,8% evangélikus, 3,8% református, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 5,5% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[13]