Tajtékoskabóca-szerűek

Tajtékoskabóca-szerűek
Evolúciós időszak: Középső jura - jelen
Vérfoltos kabóca (Cercopis vulnerata)
Vérfoltos kabóca (Cercopis vulnerata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha)
Öregcsalád: Cercopoidea
Leach, 1815
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tajtékoskabóca-szerűek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajtékoskabóca-szerűek témájú kategóriát.

A tajtékoskabóca-szerűek (Cercopoidea) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) alrendágának egyik öregcsaládja.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Apró, alig észrevehető, 3–19 milliméteres félfedelesszárnyúak. Rokonaiktól, az énekeskabóca-szerűektől (Cicadoidea) jól megkülönbözteti őket, hogy csak két pontszemük van, míg azoknak három. Ugyancsak lényegi különbség, hogy elülső lábpárjuk is normálisan fejlett (Urania). Egyedi jellegzetesség sajátos habfúvó- és légzőrendszerük.

Bővebben: tajtékoskabóca-félék

Ezek a rovarok igen hasonlítanak a rokon púposkabóca-formájúak (Membracoidea) öregcsaládba sorolt mezeikabóca-félékre (Cicadellidae), de toruk alakja azokénál jóval egyszerűbb. Ugyancsak különbség, hogy hátulsó pár combjuk kör keresztmetszetű (Urania).

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Az imágókat szinte sohasem vesszük észre, a lárváikat annál többször. A lárvák védelmi céllal népiesen „kakukknyálnak” mondott anyagot termelnek; ez a fehér anyag, nem egyéb, mint a ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habos burokká fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől (Urania). Az imágóknak erre a burokra már nincs szükségül, mivel vészhelyzetben messzire ugorhatnak.

Az anyaállatok a fajuknak megfelelő gazdanövényre rakják le petéiket. Kikelésük után a lárvák ezen növények száraiból és gyökereiből szívják ki a nedveket.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

Az öregcsaládba az alábbi 5 élő, 3 fosszilis családdal és mintegy féltucatnyi, családba sorolatlan nemmel:

Források

[szerkesztés]
A lárvát védelmező „kakukknyál”