Tarhos | |||
A tarhosi zenepavilon épülete. (a zenepalotát 1952-ben és 1953-ban építették) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Békési | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kürti Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5641 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 723 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 57,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 49′, k. h. 21° 13′46.816667°N 21.216667°EKoordináták: é. sz. 46° 49′, k. h. 21° 13′46.816667°N 21.216667°E | |||
Tarhos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarhos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarhos község Békés vármegye Békési járásában.
Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti részén, a Kettős-Körös jobb oldalán fekszik.[3]
Szomszédai: észak-északkelet felől Vésztő, kelet-délkelet felől Sarkad, dél felől Doboz, nyugat felől Békés, északnyugat felől pedig Bélmegyer. Nagyon kicsi a híja annak, hogy északkeleti irányból ne érintkezzék a határszéle Okány közigazgatási területével is.
A település központján keresztülhalad kelet-nyugati irányban a Furta-Gyula közti 4234-es utat Békéssel összekötő 4238-as út, közúton csak ezen közelíthető meg az említett települések mindegyike irányából.
Budapest, illetve az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: a 4-es főúton Törökszentmiklósig, onnan a 46-oson Mezőberényig, tovább a 470-es főúton Békésig, ahonnét pedig északkeleti irányban kell továbbhaladni a 4238-ason még mintegy 8,3 kilométert.
Tarhos – korabeli ejtés szerint Tarhacsi, Bíborbanszületett Konstantinnál középgörög nyelven Tarkatzusz – Árpád nagyfejedelem egyik fia volt. Mint trónörökös, egy időben birtokolta a dukátust, a csatlakozott népek, főleg kavarok szállásterületét, amely három nagyobb tömbben létezett a honfoglalás után. Az egyik a bihari dukátus volt „Biharország”-ban, amelynek területe délen a Fehér-Köröstől északon a Tisza felső kanyarulatáig terjedt, azaz magában foglalta Szabolcsot, Hajdút, valamint Békés és Szatmár egy részét is. A dukátusban levő szálláshelyét jelzi Tarhos település neve.[4]
A település egykor puszta volt, mely a királyi vármegyehálózat kialakítását követően a közelben létrejött Békés településhez tartozott. A terület jelentősége 1775-től nőtt meg, amikor a Wenckheim család birtokába került. A grófi család kastélyt építtetett itt a 19. század közepén, amely körül aztán egyre több gazdatiszti és cselédház épült. Ezzel Békés külső tanyazónájában létrejött egy települési gócpont, mely a későbbi Tarhos község kialakulásának alapja lett. Az 1910-es népszámlálás szerint már 791-en lakták. A második világháborút követő földosztás nyomán újabb lakóházak épültek. A település 1954-ig tartozott Békéshez, azután önálló tanácsú járási község, 1974-től pedig teljesen önálló község lett.
A településen 1999 nyarán időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, aminek oka feltehetőleg a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása lehetett. A választáson az előző (ezúttal függetlenként induló) polgármester mellett négy kihívója is elindult, a szétaprózódott mezőnyben pedig Balogh Andrásnak 34 %-os eredmény is elég volt a magabiztos győzelemhez. Az viszont a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy erre az időközi választásra mikor került sor, mert június 20-ához[8] és szeptember 12-éhez[14] hozzárendelve is szerepel a weboldalukon ugyanaz az adatsor.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 812 | 791 | 766 | 753 | 691 | 705 | 723 |
2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,1%, református 17,8%, felekezeten kívüli 59,7% (14,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,3% németnek, 0,1% szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,8% volt református, 5,1% római katolikus, 0,1% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 43,7% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[17]