Tarnalelesz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Béla (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3258 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1524 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 277 m | ||
Terület | 37,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 20° 10′ 59″48.050000°N 20.183000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 20° 10′ 59″48.050000°N 20.183000°E | |||
Tarnalelesz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnalelesz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarnalelesz község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Heves vármegye északi részén helyezkedik el, a 23-as és 25-ös főút találkozásánál, Bükkszéktől 10 kilométerre, Ózdtól 27, Egertől 28 kilométer távolságra. Tőle nyugatra Bükkszenterzsébet, északkeletre Szentdomonkos fekszik szomszédos településként. Déli szomszédjával, a zsáktelepülésnek tekinthető Fedémessel a 24 124-es számú mellékút köti össze. Déli külterületeit érinti a 2412-es út is.
Lelez néven említik először írásban egy 1280-ban kelt oklevélben. Az 1330-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel Lelez néven. A török 1540-ben elpusztította, de néhány évvel később újjáépült. Hódoltsági terület lett. Az 1500-as évek közepétől kezdve 1945-ig többek között az Istenmezei, Nádasdy, Daróczy és Lórántffy családok voltak a birtokosai.
1910-ben 1684 magyar lakosa volt, melyből 1670 római katolikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Palkovics Ákos Pál | független[3] | |
1994–1998 | független[4] | ||
1998–2002 | független[5] | ||
2002–2006 | független[6] | ||
2006–2010 | független[7] | ||
2010–2014 | Kovács Béla | Fidesz-KDNP[8] | Passza |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[9] | ||
2019–2024 | Fidesz-KDNP[10] | ||
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választáson a 34 képviselőjelölt között nem kevesebb, mint kilenc fő viselt Kovács családnevet, ezért a többségük valamilyen megkülönböztető név (második vezetéknév, ragadványnév vagy becenév) feltüntetését is kérte a neve mellett a választási dokumentumokon. Ezért szerepelt a Passza ragadványnév ezen választás esetében a polgármesteri posztért is induló Kovács Béla neve mellett, de a választók olyan megkülönböztető nevekkel is találkozhattak a szavazólapon, mint Anta, Bóska, Matyus, Napocska vagy Sárika.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1789 | 1777 | 1785 | 1562 | 1543 | 1532 | 1524 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 39% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,6% (13,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak és szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[13]