Tavaszi szerecsenlepke

Tavaszi szerecsenlepke
Imágó
Imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Szemeslepkék (Satyrinae)
Nem: Szerecsenlepke (Erebia)
Dalman, 1816
Faj: E. medusa
Tudományos név
Erebia medusa
(Denis & Schiffermüller, 1775)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi szerecsenlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi szerecsenlepke témájú médiaállományokat és Tavaszi szerecsenlepke témájú kategóriát.

A tavaszi szerecsenlepke (Erebia medusa) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A tavaszi szerecsenlepke elterjedési területe Közép-Franciaországtól Közép-Európán keresztül Ázsiáig húzódik. Észak-Európában, Dél-Európa egyes részein és a Földközi-tenger szigetein hiányzik. Magyarország egyes hegyvidékein (Sopron, Zempléni-hegység, Jósvafő) gyakori.

Megjelenése

[szerkesztés]

A tavaszi szerecsenlepke elülső szárnya 2–2,5 centiméter hosszú. A fehér magvú szemfoltoknak széles barnássárga gyűrűje van, a két felső szemfolt a többinél nagyobb. Ezek a barnássárga gyűrűk az erek által megszakított harántsávot képeznek. Ugyancsak fehér magvú, sötét szemfoltok (3-4) találhatók a hátulsó szárnyakon is; szintén barnássárga gyűrű veszi körül őket, de egymástól elszigetelten helyezkednek el. A nőstény alapszíne valamivel világosabb, a harántsávok kiterjedtebbek és inkább narancssárga színűek. Magashegységekben a fahatártól egészen mintegy 2500 méter magasságig a némileg kisebb termetű alfaja (Erebia medusa hippomedusa) él, melynek alapszíne felül sötét- vagy feketésbarna.

Életmódja

[szerkesztés]

A tavaszi szerecsenlepke nyirkos lapályok, erdei rétek, erdőszélek, nyiladékok, patak- és szurdokvölgyek lakója, az alföldektől 1500 méter magasságig.

Boglárkán táplálkozó egyed

Szaporodása

[szerkesztés]

A tavaszi szerecsenlepkének egyetlen nemzedéke van, amely már májusban megjelenik, és júniusig repül. Hernyóidőszaka júliustól áprilisig tart. A hernyó különféle füveken él, félig kifejlődött állapotban a talajban telel át.

Források

[szerkesztés]