Tavi rabló | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hím tavi rabló
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Lestes virens Charpentier, 1825 | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tavi rabló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tavi rabló témájú médiaállományokat és Tavi rabló témájú kategóriát. |
A tavi rabló (Lestes virens) a rabló szitakötők családjába tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos szitakötőfaj.
A tavi rabló a legkisebb és legkarcsúbb felépítésű az európai rablószitakötők között; testhossza 30–39 mm, szárnyfesztávolsága 38–46 mm. Méretén kívül a többi hasonló fajtól biztosan elkülöníti világosbarna szárnyjegye, amelynek két oldalán fehér vonal húzódik - ám ez csak egészen közelről figyelhető meg. Pihenéskor, rokonaihoz hasonlóan, félig összecsukja szárnyait. Színe fémesen zöld. A hím szemei kékek, torának oldala és potrohának utolsó két szelvénye hamvaskék. A potroh első két szelvényén nincs kék elszíneződés.
A nőstény szemei zöldek, torának oldala halványzöld.
Hasonlít hozzá a réti rabló és a lomha rabló, tőlük jellegzetes szárnyjegye és a hímek világos potrohfüggelékei (amelyek ennél a két fajnál feketék) alapján lehet elkülöníteni
Két alfaja ismert. A Lestes virens virens Dél-Európában (Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Szardínián, Észak-Afrikában) honos, míg a Lestes virens vestalis Nyugat, Közép- és Kelet-Európában, Olaszországban és a Balkánon található meg. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon az utóbbi alfaj él, országszerte a síkvidékeken gyakori.
Lárvája dús növényzetű, kisebb-nagyobb, elmocsarasodott tavakban, lápokban él, amelyek egész nyáron át megmaradnak, vagy esetleg ki is száradhatnak. Az áttelelő petékből tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek a 20–40 cm mély vízben az iszapos aljzaton vadásznak. Két-három hónap alatt fejlődnek imágóvá. Júniustól októberig repül. Az imágók nagyobb távolságokra nem hagyják el a vizeket. Párosodás után a nőstény a víz fölé kilógó növényi szárakba helyezi el megtermékenyített petéit.
Magyarországon nem védett.