Telekes | |||
Az alsótelekesi templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Martinov Tamara (független)[1] | ||
Irányítószám | 9812 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 425 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 34″, k. h. 16° 46′ 02″46.942681°N 16.767150°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 34″, k. h. 16° 46′ 02″46.942681°N 16.767150°E | |||
Telekes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Telekes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Telekes község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Vas vármegye déli részén fekszik, Kemeneshát tájegységben, a Sárvíz-patak völgyében, a Győrvár-Gersekarát közti 7442-es út mentén. A környék városai közül Vasvár 14, Zalaegerszeg 20, Körmend pedig 24 kilométerre található. Mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
1255-ben Telcus néven említik először. Neve a magyar telek főnévből származik, mely eredetileg trágyázott földet jelentett. 1282-ben Thelekus, ekkor Telekes-i Herbord elzálogosítja Gulach-i 8 ma Káld)birtokait.1293-ban Telukus. 1388-ban Telekes-i rokonok birtokmegosztást végeznek, szent Miklós egyházára vezető út birtokhatár, Ludasbük erdő és Csókaszőlő ültetvények vannak a faluban.(DL 38656). 1380-ban Telekes-i Margit és Erzsébet kijelentik, a leánynegyedet illetően Telekes-i Gergely fia György, Miklós fia Baso és Petheu fia János és Antal kiadták a járó hitbérét, jegyajándéka és leánynegyede után járó részt Telekes, Zenthjakabfalu, Kerekbodogazzonfalva és Kysegerzeg birtokokon (DL 43072) 1408-ban Thelekes, 1454-ben Thelekws- on Gerse-i Petheu fivérek öröklik Basorethe-t (Baso rétjét) (DL 93251), 1475-ben Thelekews néven szerepel az írott forrásokban. A Telekesi és a Telekes-i családból eredő Baso, Bogár, Bedeuch, Győrffy, Petheu, Török, Zepethki családok birtoka volt a 17.szd. végéig. , (Szepetki, biki Basó, ollári Tompa) családé volt.[3]
Vályi András szerint "TELEKES. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Gerséhez közel, és annak filiája; határjában legelője, és fája van, de szántó földgye sovány, és szőlőhegye nints."[4]
Fényes Elek szerint "Telekes, magyar falu, Vas vmegyében, közel Zala vgyéhez, 384 kath., 8 zsidó lak. Szép erdő, sok legelő. F. u. Ebergényi, Dereskey, s m. t. Ut. p. Vasvár."[5]
Vas vármegye monográfiájában "Alsó-Telekes, 66 házzal és 542 magyar róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Két kath. temploma van; az egyik 1700 körül épült, a másik 1800-ban. Földesurai a Delecskey – és Ebergényi -családok voltak."
A község Alsó- és Felsőtelekes részekből áll, melyek a 20. század elején egyesültek. 1910-ben Telekesnek 709 magyar lakosa volt. Vas vármegye Vasvári járásához tartozott.
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. december 31-i hatállyal lemondott posztjáról;[15] a választáson négy független jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 523 | 515 | 516 | 499 | 445 | 429 | 425 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 65,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak mondta magát (34,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 1,5% (36,2% nem nyilatkozott).[16]
Két római katolikus temploma van. Az egyik 1700 körül, a másik 1800-ban épült. Az alsótelekesi a Szentháromságnak, a felsőtelekesi a Kisboldogasszonynak van szentelve. 1674-ben (UC 029-No. 001/221. oldal) "Templum uno cum Turni parientibus abscissus .. medias intr diurtas existat. Diuo Nicolao esso Sacratum honori." Temploma egy tornyos, romos állapotú, szent Miklós a védőszentje.