Temespaulis (Павлиш / Pavliš) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Dél-bánsági |
Község | Versec |
Rang | falu |
Irányítószám | 26333 |
Körzethívószám | +381 13 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2195 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 52 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 90 m |
Terület | 43,0 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 06′ 10″, k. h. 21° 14′ 27″45.102778°N 21.240833°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 10″, k. h. 21° 14′ 27″45.102778°N 21.240833°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Temespaulis témájú médiaállományokat. |
Temespaulis (szerbül Павлиш / Pavliš, németül Temesch Paulisch) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Versec nyugati szomszédságában fekvő település.
Temespaulis már a középkorban is említették az oklevelek Paulis néven, az 1717. évi kamarai jegyzékben pedig Paulisch-ként fordult elő és 17 házzal a verseczi kerülethez tartozott, majd az 1761-es térképen óhitűektől lakott helyként jelölték.
A falut 1848. július 1-jén a szerb felkelők megrohanták és felgyújtották, mert lakosai nem akartak a szerb nemzeti bizottsághoz csatlakozni.
1829-ben a borgiai birtokokért a gróf Bethleni Bethlen család kapta meg kárpótlásul, és 1838-ban is gróf Bethlen János birtoka volt.
A 19. század közepe táján a falu negyedrésze a Foeni Mocsonyi családé, háromnegyed része pedig a gróf Bethleneké volt, majd a század közepén a Bethlen birtok négy részre oszlott. A birtok később is a Bethlen család leszármazottaié maradt.
1910-ben 2566 lakosából 260 magyar, 27 német, 2251 szerb volt. Ebből 278 római katolikus, 2250 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
A falu Keveres-dülőjében található templomrom a török hódoltság alatt elpusztult Keveres falu temploma volt.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2356 | 2300 | 2246 | 2188 | 2137 | 1999 | 2237[2] | 2195[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1958 | 87,52 |
Cigányok | 156 | 6,97 |
Magyarok | 58 | 2,59 |
Jugoszlávok | 12 | 0,53 |
Románok | 10 | 0,44 |
Macedónok | 8 | 0,35 |
Muzulmánok | 7 | 0,31 |
Horvátok | 5 | 0,22 |
Szlovákok | 3 | 0,13 |
Csehek | 2 | 0,08 |
Bolgárok | 2 | 0,08 |
Montenegróiak | 1 | 0,04 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |