Tengőd

Tengőd
Református templom
Református templom
Tengőd címere
Tengőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterSzakályné Haba Ildikó (független)[1]
Irányítószám8668
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség375 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″46.701589°N 18.098389°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″46.701589°N 18.098389°E
Tengőd (Somogy vármegye)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tengőd község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Iregszemcse-Tab közti 6509-es út mentén helyezkedik el, az előbbi településhez közelebb, Somogy vármegye keleti határszélén. Közigazgatási területét egy aránylag rövid szakaszon érinti a Som-Daránypuszta és Kapoly között húzódó 6511-es út is.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve besenyő eredetű, a Tenguld szó gazdagságot jelent.

Története

[szerkesztés]

Árpád-kori népességének középrétege katonáskodó, lóháton, jellegzetes nomád harcmodorban harcoló csoportokból állt, halottaikat is így temették el, melyről a Tengődön és Hékutpusztán feltárt sírok tanúskodnak.

A település 1000 körül királyi birtok volt, egyik részét István király adományozta a szakcsi főesperességnek, a másikat a pécsi püspökségnek, majd 1138-ban II. Béla a dömösi prépostságnak adományozta a falut. 1263-ban egy újabb ajándékozáskor Tengőd környékének egy részét Mojs nádor részbirtokait szolgáival együtt az ábrahámi cisztercita apátságnak adta. A későbbiekben is számos birtokosa volt; a 15. században a Korothnay családé lett, akik nemesi kúriát is építettek Tengődön.

1543-ban egy pusztító járványban néptelenedett el a falu, de később újratelepült, mivel a török dézsmajegyzékbe már 20 nagytengődi és 13 kistengődi házat jegyeztek fel. A török hódoltság idején Ferdinánd király Bornemissza Mihálynak adta Tengődöt, de birtokosai később is gyakran cserélődtek. A település a hódoltság alatt református lett, de a jezsuiták erőteljes visszatérítési kísérletei miatt a református hitben maradók inkább áttelepültek a mai Kányára.

Az 1696-os kamarai összeíráskor Tengőd a pápai pálosoké volt, tőlük később a herceg Esterházyak vásárolták meg. A kuruc harcok idején elnéptelenedett falut az Esterházyak telepítették újra, ekkor tértek vissza a reformátusok is Kányáról, és újították fel az 1717-ben épített templomukat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Szabolcs Árpád (független)[3]
  • 1991–1994: Vincze László (független)[4]
  • 1994–1998: Ruzicska Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Id. Csicsmann Imre (független)[6]
  • 2002–2006: Ifj. Lakos János (független)[7]
  • 2006–2010: Lakos János (független)[8]
  • 2010–2014: Lakos János (független)[9]
  • 2014–2019: Lakos János (független)[10]
  • 2019–2024: Lakos János (független)[11]
  • 2024– : Szakályné Haba Ildikó (független)[1]

A településen az 1990-ben felállt önkormányzat első éve viharosan telt, több időközi választást kellett tartani, 1991. június 23-án,[12] november 3-án[13] és november 17-én, ezek között olyan is volt, amely az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. A hónapokkal korábban lemondott első polgármester helyére csak a november 17-i választáson sikerült utódot választania a település lakosainak.[4]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
447
439
428
383
396
396
375
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 16,7%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,1% (11,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 9,1% református, 1% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (51,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Temesi Ferenc író Híd című regényének is egy Tengőd nevű település az egyik fő helyszíne, ez azonban nem azonos a somogyi községgel; a mű számos részlete alapján valószínű, hogy ténylegesen a Csongrád-Csanád vármegyei Kisteleknek feleltethető meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ a b Eredményes választás Tengődön (magyar nyelven) (html). Somogyi Hírlap, 1991. november 19. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  5. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  11. ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  12. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  13. ↑ Időközi választás lesz Tengődön (magyar nyelven) (html). Somogyi Hírlap, 1991. október 31. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  14. ↑ Tengőd Helységnévtár
  15. ↑ Tengőd Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]