Tetétlen

Ez a szócikk Tetétlenről szól. Hasonló címmel lásd még: Dunatetétlen.
Tetétlen
A Zichy-kastély egy 1880 körül készült képen
A Zichy-kastély egy 1880 körül készült képen
Tetétlen címere
Tetétlen címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterBőr Ferenc Attiláné (független)[1]
Irányítószám4184
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1236 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″47.316061°N 21.305169°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 58″, k. h. 21° 18′ 19″47.316061°N 21.305169°E
Tetétlen (Hajdú-Bihar vármegye)
Tetétlen
Tetétlen
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Tetétlen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tetétlen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tetétlen község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén helyezkedik el, Püspökladány keleti vonzáskörzetében. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Földes, délnyugat felől Báránd, északnyugat felől pedig Kaba.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Nádudvar-Kaba és Földes felől is a 3407-es. Határszéleit átszeli (vagy legalább súrolja) még egy-egy rövid szakasz erejéig délen a 42-es főút, északon pedig a 4802-es és a 4805-ös út is, de lakott területeit egyik sem érinti.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Záhony-vasútvonal Kaba vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Címer: Pajzs veret, az alapja egy pontig ívelt.  A jobb oldalon három búzakalászt, a bal oldalon ezüstös aratósarló visel.

Tetétlen címerének története és adottsága szerint a parasztságra, szántóföldjei termékenységére utalnak.  A középkorban ezt az eszközt a gabona betakarításakor használták.  Tetétlen címerén archaikusan fogazott sarló, a másik címerábrázoláson pedig a napjainkban használatos sarló látható.  A kétféle szerszám kétféle vágási módot feltételez.

A falu neve korai okiratokban nem szerepel, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott.  A Debreceni család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt.  1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak.  Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában.  1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott;  1556-ban a Szabolcs vármegyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván.  A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.

A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt.  1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta.  Az egész falu a birtokhoz tartozott.

A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel.  1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.

A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt.  1715-ben Károlyi István birtoka volt.  1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították.  1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett.  Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítéséért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a településrendezésen.

Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.).  Címerében három búzakalász és egy sarló látható, amelyek a mezőgazdaság jelentőségét és a talaj termékenységét jelzik.

A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.

A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták.  Szarvasmarháiról és juhairól volt híres.  A falubeliek szinte mindegyike református.

Forrás(Angol nyelvről fordítva): http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-tetetlen_en.shtml Archiválva 2021. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Kulcsár András független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 Bernáth László független[5]
2002–2006 Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2014 Borbélyné Fülöp Hajnalka független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– Bőr Ferenc Attiláné független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1422
1442
1416
1320
1270
1245
1236
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 46,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22,1% (25,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,6% örménynek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt református, 1,3% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ T települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. ↑ Tetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Tetétlen Helységnévtár
  13. ↑ Tetétlen Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Ez a Hajdú-Bihar vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!