The Hilliard Ensemble | |
Információk | |
Alapítva | 1974 |
Megszűnt | 2014 |
Műfaj | régizene |
Kiadó | ECM Records |
Tagok | |
Paul Hillier | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hilliard Ensemble egy angol férfi énekegyüttes, amely az angol énekeskultúra egyik legjelesebb képviselőjének számít. Munkásságuk mind a régi-, mind pedig a kortárs zene területén egyedülálló. Több száz koncertet adnak évente: Európában, az Egyesült Államokban és Japánban a legrangosabb fesztiválokon lépnek fel.
Az együttes az 1980-as években régizenei ensemble-ként vált híressé, amikor az EMI kiadó nagy sikerű felvételeket készített velük. Azonban már a kezdetektől nagy figyelemmel fordultak a kortárs zene felé. A Hilliard Ensemble gyümölcsöző kapcsolata az észt származású Arvo Pärt zeneszerzővel, valamint a müncheni ECM Recordsszal Pärt Passiójának híres, 1988-as felvételével kezdődött. Azóta is rendszeresen adják elő Pärt és más skandináv szerzők műveit. 1994-ben a Hilliard Ensemble zeneszerzői versenyt hirdetett meg: a több száz beérkezett mű közül sok felkerült repertoárjukra, valamint egy dupla lemezt is készítettek belőlük (A Hilliard Songbook).
1994-ben Jan Garbarek norvég szaxofonossal közösen kiadták az 1990-es évek egyik leghíresebb zenei produkcióját, az Officiumot, melyet az egész világon sikert aratott. A következő közös produkciójuk, mellyel egész Európát bejárták, a Mnemosyne volt. Ezek a lemezek mintegy 5000 év zenei anyagát ölelik fel. A ’80-as évek vége óta mintegy 20 önálló lemezük jelent meg az ECM-nél, és körülbelül ugyanennyi CD-n szerepelnek közreműködőként. Ezenkívül még számos lemezt készítettek egyéb kiadóknál is (EMI, Virgin, Coro, Harmonia Mundi). Nevükhöz több filmzene is fűződik.
Az együttes műsoraiktól függően gyakran 5 vagy 6 főre egészül ki.
A Hilliard Ensemble már többször is járt Magyarországon. A '90-es években négyszer adtak koncertet hazánkban a norvég szaxofonos Jan Garbarekkel, híres Officium és Mnemosyne c. műsoraikból, amelyeken az együttes által megszólaltatott gregorián, középkori, reneszánsz és kortárs művekre Garbarek improvizált. Ezekre a koncertekre a budapesti Szent István és a pécsi bazilikában került sor. 2003. március 16-án a kecskeméti Kodály Iskolában, a British Council szervezésében léptek fel 5 főre kiegészülve. Legutóbb pedig 2007. augusztus 27-én a váci Fehérek templomában, a Consort Zenei Alapítvány által szervezett Börzsöny Barokk Napok régizenei fesztivál keretében adtak nagy sikerű koncertet, amelyen Dufay 'Se la face ay pale' miséje, Josquin motettái és a St. Martial kódexből származó középkori énekek hangzottak el.
Az együttes fennállásának négy évtizede során számtalan felvételt készített különböző neves kiadóknál. Nevük az EMI felvételei révén vált világhírűvé, de később a Harmonia mundi és más kisebb kiadók is készítettek velük lemezeket. A '80-as évek vége óta kiadójuk a világ talán legjelesebb kortárs-, klasszikus és jazz-zenei kiadója, a müncheni ECM Records. Mintegy 20 szólólemez, a Jan Garbarekkel készített Officium és Mnemosyne, valamint Arvo Pärt és más kortárs szerzők lemezei alkotják az együttes ECM-diszkográfiáját. Itt vették fel továbbá az együttes számára íródott zeneművekből álló A Hilliard Songbookot is. Az ECM Records és alapítója-vezetője, Manfred Eicher egyediségére jellemző tény, hogy a náluk megjelent Hilliard-lemezek nagy részét ugyanazon a helyszínen, az ausztriai Propstei St. Gerold monostorában vették fel. Az ottani templom nagyszerű akusztikája karakteres és összetéveszthetetlen hangzást kölcsönöz az ECM-nél megjelent Hilliard-lemezeknek.
Említést érdemel még a Coro által kiadott Hilliard Live sorozat, amely az együttes legjobb koncertjeiből válogat.
Az alábbi diszkográfia az együttes legfőbb lemezeit tartalmazza. Ezeken kívül kisebb kiadóknál még több lemezük is megjelent. A lemezek mellett a rec. a felvétel, a rel. a kiadás évét jelöli. Több lemezt később más kiadók neve alatt adtak ki, például a régi EMI felvételek jelenleg a Virgin katalógusában kaphatók. a w/ közreműködő előadót jelöl.