Thimi Mitko | |
Született | 1820[1][2] Korça |
Elhunyt | 1890. március 22. (69-70 évesen) Korça |
Állampolgársága | albán |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thimi Mitko vagy Efthimi Mitko (Korça, 1820 – Korça, 1890. március 22.) albán folklorista, publicista, költő. Az első albán nyelvű, vegyes műfajú népköltési antológia, az 1878-ban megjelent Bleta shqipëtare (’Az albán méh’) anyagának gyűjtője és szerkesztője.
Szülővárosában, Korçában végzett el egy görög tannyelvű alapiskolát.[3] Miután nagybátyját, Peti Mitkót az 1847-es korçai felkelésben való részvételéért 1850-ben száműzték, Mitko is csatlakozott hozzá. Először Athénban telepedtek le, ahonnan Mitko Konstantinápolyba, Plovdivba, majd Bécsbe költözött.[4] Konstantinápolyban a Hasan Tahsini, Seit Toptani, Pashko Vasa és Jani Vreto alkotta albán nacionalista kör tagja lett, és részt vett az 1860-as évek elején feloszlatott társaságuk alapításában.[5] Az osztrák fővárosban szabóként kereste kenyerét.[6] 1865-ben Egyiptomban telepedett le, Beni-Szuefben sikeres kereskedelmi céget alapított, emellett folyóiratokban az albán autonómia ügyét támogató írásokat publikált.[7] Az 1880-as években Romániába költözött, ahol részt vett a bukaresti albán társaság, a Drita (’Fény’) tevékenységében. 1885-ben Mitkót küldték szülővárosába azzal, hogy a korçai püspöknek bemutassa albán nyelvű iskola nyitásáról szóló tervezetüket. Az ortodox egyház eleinte kedvezően fogadta az ötletet, de később az iskolaalapítást a pátriárka engedélyéhez kötötték.[8] Mitko néhány év múlva torokrákban halt meg hetvenéves korában.[9]
Mitko bécsi évei során levelezésben állt Jeronim de Rada arberes költővel, valamint a népköltési gyűjteményén dolgozó, szintén arberes Demetrio Camardával .[10] Camarda hatására kezdett el 1859 körül érdeklődni a népköltészet iránt, albán népdalokat, találósokat és népmeséket küldött neki, amelyek aztán meg is jelentek a Camarda-gyűjteményben.[11] Mitko főként az emigráció dél-albániai tagjai körében gyűjtötte a népköltészeti alkotásokat, Egyiptomban való letelepedését követően, 1866 után pedig Spiro Dine is segítette a gyűjtőmunkában, illetve az anyag feldolgozásában.[12] Mintegy másfél évtizedes munka eredményeként 1874-ben állt össze az 505 népdalból – köztük hősénekekből, szokás- és alkalmi dalokból – , 39 népmeséből, valamint számos népi szólásból összeszerkesztett gyűjtemény. A munka végül csak 1878-ban jelent meg Alexandriában, görög betűkkel, de albán nyelven Αλβανική μέλισσα / Alvanikí mélisza (’Albán méh’) címen, de az albán irodalomtörténet-írás alcíme alapján Belietta Sskiypetare, modern helyesírással Bleta shqipëtare néven emlegeti a könyvet.[13] A munka előszava szerint célja a népköltési gyűjteménnyel az volt, hogy az albánok nagy tömegeihez a számukra ismertebb szövegeken keresztül közelebb hozza az anyanyelvi kultúrát.[14] A Bleta shqipëtare az első albán nyelvű, ráadásul tudományos tipologizáló igénnyel összeállított népköltészeti antológiaként vonult be az albán művelődés történetébe.[15] Nem fogadta osztatlan lelkesedés, az albán nemzeti törekvéseket csírájában elfojtani igyekvő ortodox görögség Athénban nyilvánosan el is égette egy példányát.[16] Nagy hatást gyakorolt az azokban az években kibontakozó albán nemzeti mozgalomra, a romantika irodalmára. Visar Dodani a Mitko-gyűjteménytől ihletve 1898-ban hasonló népköltési antológiát állított össze Mialté mblétese (’Méhek méze’) címen, amelyben másoké mellett Mitko verseinek is helyet szorított.[17]
1878-as fő műve kiadása után Mitko továbbra is foglalkozott népköltészeti gyűjtéssel, és Méhecske címen össze is állította az újabb anyagot, de ennek kiadására már nem került sor.[18] Hasonlóképpen kiadatlan maradt 3000 oldalas albán–görög szótára, amelynek kéziratát azonban később Alexandriában megtalálták.[19] Mitko költőként, hazafias versek szerzőjeként is ismert volt. Legnevezetesebb munkája a Marseillaise albán nyelvre való átdolgozása volt a Prizreni Liga időszakában (1878–1881), amelyet a nemzeti mozgalom himnuszának szánt.[20]
Gjergj Pekmezi 1924-ben írt monográfiát a munkáról és Thimi Mitko életéről,[21] Qemal Haxhihasani pedig 1981-ben Mitko összegyűjtött publicisztikáit és verseit adta ki.