Tiefgraben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Kerület | Vöcklabrucki | ||
Járás | Vöcklabrucki járás | ||
Irányítószám | 5310, 4893 | ||
Körzethívószám | 06232 | ||
Forgalmi rendszám | VB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3974 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 740 m | ||
Terület | 38,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 51′ 31″, k. h. 13° 21′ 46″47.858611°N 13.362778°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 31″, k. h. 13° 21′ 46″47.858611°N 13.362778°E | |||
Tiefgraben weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiefgraben témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiefgraben osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 3974 lakosa volt.
Tiefgraben Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában, a Salzkammergut tóvidékén helyezkedik el, a Mondsee és az Irrsee tavak között. Legjelentősebb folyóvízei a Zeller Ache, a Steinerbach és az Iltisbach. Területének 52,1%-a erdő, 41,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 településrészt és falut egyesít: Gaisberg (576 lakos 2018-ban), Guggenberg (626), Hof (1187) és Tiefgraben (1585).
A környező önkormányzatok: északra Oberhofen am Irrsee és Zell am Moos, északkeletre Straß im Attergau, keletre Oberwang, délkeletre Innerschwand am Mondsee, délre Mondsee és Sankt Lorenz, nyugatra Thalgau (Salzburg tartomány).
A község eredetileg a Bajor Hercegség keleti határán helyezkedett el, a 12. században viszont átkerült Ausztriához. 1490-ben, a hercegség felosztásakor az Enns fölötti Ausztria része lett.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
A tiefgrabeni önkormányzat területén 2018 januárjában 3974 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,7% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,4%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.