Tiszabercel | |||
A Belfőcsatorna tiszai torkolatánál 1895-1903 között épült, gőzüzemű szivattyútelep műemlék épületegyüttese a levegőből (2008) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Ibrányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szántó Zsolt (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4474 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1759 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 39′48.150000°N 21.650000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 39′48.150000°N 21.650000°E | |||
Tiszabercel weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabercel témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszabercel község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Ibrányi járásban.
A vármegye, és egyben a Nyírség északnyugati részén fekszik, a Lónyai-csatorna és a Tisza által közrezárt területen, annak is a nyugati részében. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától északra, légvonalban mintegy 23 kilométerre található.
Belterülete a Tisza bal parti oldalán fekszik, de néhány négyzetkilométernyi külterület tartozik hozzá a folyó jobb parti oldaláról is.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Györgytarló, északkelet felől Tiszakarád, kelet felől Paszab, dél felől Buj, nyugat felől pedig Gávavencsellő.
A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el: Rakamaz vagy Nagyhalász felől a 3821-es, Kótaj, illetve Paszab felől pedig a 3823-as úton. A Tiszakarád-Györgytarló felé vezető kompot kiszolgáló mellékút a 38 312-es számozást viseli.
A település a Volánbusz 4200-as (Nyíregyháza – Mága-sor – Tiszabercel) és 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő) helyközi járatával közelíthető meg közösségi közlekedéssel.
2009-es megszüntetése előtt érintette a Nyírvidéki Kisvasút balsai vonala is, amelynek két megállási pontja is volt Tiszabercelen (Tiszabercel megálló-rakodóhely és Tiszabercel-Vásártér megállóhely).
Berczel neve az oklevelekben 1335-ben tűnik fel. A település ekkor az Izsépi család birtoka volt, amely hozományként a család nőtagjának, Olasz Jánosnak, Boldogkői várnagy feleségének. Az Izsépi és az Olasz család e század végén osztozik meg rajta. Az Olasz család birtokrészét Egyházasbercel, az Izsépi családét Istvánfia Berczel néven nevezték. 1400-ban a Bessenyey család birtokaként említik. 1405-ben a cselei Izsépy és a Dobay családok is birtokosaiként vannak írva. 1424-ben a leleszi orsz. llt. oklevele szerint a falu két külön településként volt nevezve: Berzel és Egyházas-Berczel Tisza néven. 1436-ban a berczeli Tatár és Vay család és a Báthoriak is birtokosai voltak.
A 19. század elejéig több család birtoka: a Csoma, az Ibrányi, az Ormos, a Bakó, az Inczédy, a Gulácsy, a Bessenyey, a Dombrády, a Liszkay, a Vida, az Osváth, a Boronkai, a Kömmerling, és a Mozga családoké. A 20. század elején Okolicsányi Lajos volt a falu nagyobb birtokosa.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1897 | 1863 | 1819 | 1759 | 1739 | 1735 | 1759 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 53,9%, görögkatolikus 5,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,9% (16,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 83,2%-a vallotta magát magyarnak, 21% cigánynak, 0,6% bolgárnak, 0,1-0,1% örménynek, szlovénnak, szerbnek, németnek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 44,7% református, 3,7% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 8,6% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[13]