Tiszadorogma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőcsáti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3466 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 328 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 20° 51′ 57″47.685900°N 20.865811°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 20° 51′ 57″47.685900°N 20.865811°E | |||
Tiszadorogma weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadorogma témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban; a vármegye legdélebbi fekvésű települése.
A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es, vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es, majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. (Állami közútnak számít még a község területén a faluközpont főutcájának egy rövid szakasza is, ami a 33 104-es útszámozást viseli.)
A település teljes belterülete a Tisza jobb partján helyezkedik el, de az elmúlt évszázadok folyószabályozási munkálatai folytán a községhatár néhány kisebb része – köztük a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület – a folyómeder bal partjára került. Községhatárának egyik pontjára esik – a bal parti részen, a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék hármashatára.
Tömegközlekedéssel Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával közelíthető meg.
Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.
Későbbi névváltozatai: 1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina.
Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül már fontos révhely volt, ugyanekkor Pély határjárásakor az idevezető utat is leírták.
Dorogma az Örsúr nemzetségbeliek birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai közül egy oklevél szerint 1320-ban Dorogmai Lőrinc, mint királyi ember volt jelen Montaj és Bábolna iktatásánál.
1328-ban Mihály arkangyalról elnevezett egyháza és papja is meg volt nevezve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
1347–1348 között az Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.
A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.
1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.
Egykor nevezetes település, révhely volt a mára már a település határába olvadt Pély is.
Nevét először Anonymus említette Gestájában, majd 1194-ben mint borsodi földvárföldet említették, melyet III. Béla király a Miskóc nemzetségbeli Domokos bánnak adta.
1396-ban és 1425-ben ugyancsak határjárásokkor merült fel neve, majd 1477-ben a község káptalani beiktatásánál, 1495-ben pedig Ároktő, Margita és Polgár beiktatási eljárásánál volt jelen Peel-i Nyarady János, majd 1504-ben ugyancsak Bábolna és Montaj beiktatási eljárásakor merült fel neve.
A 16. században Kunovity Miklós és Szent-Iványi Miklós birtoka volt. Neve szerepelt az 1549 évi és az 1576 évi dézsmajegyzékekben is. 1594-ben neve nem szerepelt a tizedjegyzékben, csak a juhjegyzékben, ahol 4 juhos gazda 195 birkával volt összeírva.
Pély a mai Dorogma határában feküdt, ma Pély puszta. [Nem azonos a Heves vármegyei Pély településsel!]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 382 | 383 | 354 | 319 | 340 | 342 | 328 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,6% románnak mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 72,9%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,2% (8,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% ukránnak, 0,6% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,3% görögnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,6% volt római katolikus, 47,6% református, 2,6% görög katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[13]