Tiszaigar

Tiszaigar
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tiszaigar címere
Tiszaigar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTiszafüredi
Jogállásközség
PolgármesterMajosi Zoltán Csaba (független)[1]
Irányítószám5361
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség687 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333°N 20.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333°N 20.800000°E
Tiszaigar (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszaigar
Tiszaigar
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaigar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaigar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaigar község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszántúli részén, annak északkeleti, Hajdú-Bihar vármegyével szomszédos határán fekszik, Tiszafüredtől kb. 10 km-re, délkeletre.

A további, közvetlenül határos települések: kelet felől Kócsújfalu (Tiszafüred része), dél felől Tiszaörs, délnyugat felől Tiszaszentimre, nyugat felől pedig Tiszaszőlős.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúton csak a Tiszafüred-Fegyvernek közötti 34-es főúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Története

[szerkesztés]

Tiszaigar Árpád-kori település, mely egykor a Tomaj nemzetség Abádi ágának ősi birtoka volt.

A település nevét 1325-ben Csanád egri püspök által kiállított bizonyságlevél említette először, melyben a Tomaj nemzetség Abádi ágából származó Abádi Sebestyén fia Lóránt az apja testvérétől, Úztól származó Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítve, bizonyságot tett afelől, hogy a nemzetség női családtagjai és örököseik ezután Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem igényelnek.

Igar egykor Szabolcs vármegyéhez tartozott, a 15. században azonban Heves vármegyéhez csatolták, de Mátyás király 1455-ben a falut visszahelyezte Szabolcs vármegyébe. A település ekkor a Bajoni család birtoka volt.

1472-ben Szőlősi György és László birtoka volt, akik kérelmére ecsedi Báthori István országbíró, Tiszaigar és az egri püspökség tulajdonában levő Tiszaörs között határjárást rendelt el.

A 16. század elején a falu háromnegyed részét a Széky család birtokolta.

Dobó István 1548. évi leírása, valamint az 1552. évi adóösszeírás szerint a falu már Heves vármegye községei között szerepelt és azon helységek közé tartozott, amelyeket a török hódoltság következtében csatoltak Heves vármegyéhez.

1589-ben a falu birtokosa, Széky Pál is részt vett Eger vára védelmében, 1591-ben pedig már Külsőszolnok vármegye alispánja volt. Végrendeletében a következő birtokait nevezte meg: Bátor, Keresztúr, Tiszaszőlős, Igar, Ders, Ludas, Tarnaméra, Nyék, Szilestye, Lőkösháza. Ferenc nevű fia azonban 1616-ban Kállay Vincének zálogosította el Igart, Tiszaszőlőst és Derzset, majd 1640-ben újból zálogba adta e birtokokat Balku Pálnak. Széky Ferenc Péter nevű fia azonban, aki szendrői várkapitány volt, Igart a többi elzálogosított javakkal együtt visszaváltotta.

1693-ban a Igar a Darvas család birtoka volt.

1734-ben III. Károly király a falut a Széky családnak és a Széky család jogán a Pappszász családnak ítélte vissza, melyet a család fegyverjog címén veszített el.

1743-ban az időközben elnéptelenedett helységet újból telepítették. Széky György után a falut (1734) gyermekei: Zsigmond, Ferenc, Pál, Zsuzsanna és Borbála örökölték.[3]

A 20. század elején Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.

1910-ben 1481 lakosából 1478 magyar volt, ebből 414 római katolikus, 1003 református, 61 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth Nándor (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth Nándor (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth Nándor (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Nándor (független)[7]
  • 2006–2010: Szilágyi László (független)[8]
  • 2010–2014: Szilágyi László (független)[9]
  • 2014–2019: Szilágyi László (független)[10]
  • 2019–2024: Szilágyi László (független)[11]
  • 2024– : Majosi Zoltán Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
843
842
812
737
716
700
687
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,7% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 31,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,4% (17,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,1% örménynek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 21,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2,8% egyéb keresztény, 5,9% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
  4. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Tiszaigar Helységnévtár
  14. ↑ Tiszaigar Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]