Tiszarád | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kemecsei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lencsés Géza (független)[1] | ||
Irányítószám | 4503 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 529 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 48′48.116667°N 21.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 21° 48′48.116667°N 21.800000°E | |||
Tiszarád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszarád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszarád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
A megye északnyugati részén helyezkedik el, a Rétközben, Nyíregyházától mintegy 20 kilométerre északra.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tiszatelek, kelet felől Vasmegyer, dél felől Kemecse, nyugat felől pedig Nagyhalász.
Csak közúton érhető el, Vasmegyer felől a 3824-es útból kiágazó 38 136-os számú mellékúton, Nagyhalász (és a 3834-es út) felől pedig egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati úton.
Tiszarád (Rád) nevét az oklevelek 1445-ben említették először, ekkor már mai nevén. Birtokosa ekkor a Kemecsey család volt.
A 18. század végén és a 19. század első felében több család volt birtokosa: így a Bakó, Borbély, Fejér, Garay, Harsányi, Laskay, Mikecz, Nemess, Korniss, Patay és Zoltán családok is.
A település egykori hely- és dűlőnevei közül a 20. század elején még ismertek voltak itt Estfalva, Mihóksziget, Szelletó, Porosztó, Orsolyasziget és Szívtó elnevezések.
Borovszky Samu az 1900-as évek legelején írta a községről: "Rád, kisközség 68 házzal és 460 főleg ev. református vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Kemecse.
A település híres volt gyümölcstermesztéséről, még a 20. század elején is a falu gyümölcsöseinek nagy része ártéri gyümölcsöskert volt.[1]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 568 | 555 | 558 | 561 | 514 | 527 | 529 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 26,7% cigánynak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,9%, református 53,7%, görögkatolikus 1,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,8% (10,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 97,3%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6% volt római katolikus, 60,3% református, 2,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 13,2% felekezeten kívüli (16,3% nem válaszolt).[13]