Tiszaszentimre | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Tiszafüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fodor Gusztáv (független)[1] | ||
Irányítószám | 5322 | ||
Körzethívószám | 59 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1825 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 65,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′47.483333°N 20.733333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′47.483333°N 20.733333°E | |||
Tiszaszentimre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
A Tisza-tótól délkeletre fekszik, Tiszafüredtől 14 kilométerre délre, Abádszalóktól pedig 10 kilométerre kelet-északkeleti irányban.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tiszaszőlős, északkelet felől Tiszaigar, kelet felől Tiszaörs, délkelet felől Kunmadaras, dél felől Tomajmonostora, délnyugat felől Abádszalók, nyugat-északnyugat felől pedig Tiszaderzs.
Különálló településrészei Újszentgyörgy és Pusztakettős, mindkettő 3-4 kilométerre délre fekszik a központjától.
Közúton négy irányból érhető el: Tiszaszőlős vagy Tomajmonostora felől a 3217-es, Tiszaderzs felől a 3218-as, Kunmadaras felől pedig a 3219-es úton. A 3217-es út elhalad Újszentgyörgy településrész nyugati széle mellett is; Pusztakettős közúton csak alsóbbrendű, önkormányzati utakon érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van a határai között.
A vasútvonalon a személyforgalmat 2023-ban megszüntették, azóta csak a Volánbusz által üzemeltetett vonathelyettesítő buszokkal érhető el a település
A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Szent Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ben említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. 1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Jean Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod vármegyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozatot szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenés-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentiszteletet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2183 | 2148 | 2021 | 1793 | 1870 | 1823 | 1825 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is él itt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 34,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 25,3% (16,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlovénnek és örménynek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,9% volt református, 13,4% római katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 24% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[13]