Tiszatarrós

Tiszatarrós (Тараш / Taraš)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23209
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség1009 fő (2011)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság72 m
Terület52,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 03″, k. h. 20° 11′ 32″45.467500°N 20.192222°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 03″, k. h. 20° 11′ 32″45.467500°N 20.192222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatarrós témájú médiaállományokat.

Tiszatarrós (szerbül Тараш / Taraš) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybecskerektől északnyugatra, a Tisza bal partján, Kumán, Csúrog és Elemér közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.

Története

[szerkesztés]

Tiszatarrós, Tiszatarros, Tarras a vármegye legrégibb helységeinek egyike, melyről már III. Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett 1200 körül írt művében, mely szerint a honfoglalás idején Árpád vezér Bojtának a bolgárok fölött aratott győzelme miatt vitézségéért Tornus mezőt, a mai Tiszatarrost adta jutalmul, ahova az később hunokat telepített.

Neve már szerepelt az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékekben is Tarhus néven, az egyházas helyek között.

1422-ben az egyik oklevélben az innen származó a Tarrosi család egyik tagja királyi emberként szerepelt, majd 1439-ben szintén királyi emberként szerepelt egy oklevélben a Tarhosi Kenéz család tagjai közül való Miklós is.

A falu a török hódoltság alatt elpusztult, és gróf Mercy 1723–1725-ös térképén is a becskereki kerületben az elpusztult helységek között találjuk.

1750-ben a délmagyarországi kincstári pusztákat bérlő társaság bérelte, 1752-ben a tisza-marosi határőrök részére jelölték ki letelepedési helyül, majd 1774-ben a kikindai kiváltságos kerülethez csatolták.

1775–1778 között 20 család költözött el innen a dunai Határőrvidékre.

1817. augusztus 1-jén a kerülethez tartozó többi településsel együtt Tiszatarrós is kiváltságlevelet nyert, majd 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 2107 lakosából 28 magyar, 2063 szerb, illetve 33 római katolikus, 2064 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1956 1956 1779 1612 1328 1174 1140[2] 1009[3]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1100 96,49
Cigányok 15 1,31
Magyarok 8 0,70
Montenegróiak 2 0,17
Horvátok 2 0,17
Jugoszlávok 2 0,17
Ruszinok 1 0,08
Oroszok 1 0,08
Románok 1 0,08
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Tiszatarrós egy régi térképen
  • Görögkeleti temploma - 1851-ben épült

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements.. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  2. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)  
  4. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

[szerkesztés]