Tompavégű csiga

Tompavégű csiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Orthogastropoda;
Öregrend:	Heterobranchia;
Rend:	Tüdőscsigák (Pulmonata);
Alrend:	Eupulmonata;
Alrendág:	Stylommatophora;
Öregcsalád:	Pupilloidea;
Család:	Orculidae;
Nem:	Sphyradium;
Faj:	S. doliolum;
Tudományos név
	Sphyradium doliolum; Bruguière, 1792
Szinonimák
	Orcula doliolum
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tompavégű csiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tompavégű csiga témájú médiaállományokat és Tompavégű csiga témájú kategóriát.

A tompavégű csiga^[1] vagy kicsi kascsiga^[2] (Sphyradium doliolum) Közép- és Délkelet-Európában elterjedt, szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

A csiga háza 5–7 mm magas, 2–3 mm széles, 8-10 kevéssé emelkedő kanyarulatból áll. A ház hengeres, csúcsa kissé kihegyesedő félgömb formájú, legnagyobb szélességét a felső egyharmadánál éri el, onnan fokozatosan keskenyedik a szájadék felé. A héj színe világos szaruszín, nem áttetsző, felülete ritkásan bordázott. A szájadéknak erős ajakduzzanata van, felső boltozatán taréjszerű kiemelkedés, oldalt pedig a tengely felőli részen két, egymástól nem teljesen elváló redő található. A fiatal állatok köldöke nyitott, ami a felnőtteknél már bezárult. A szürke színű csiga haladás közben vízszintesen elfekteti házát.

Elterjedése és életmódja

A tompavégű csiga a Pireneusoktól Észak-Iránig fordul elő, de jellemzően dél-, délkelet-európai faj. Északon Közép-Németországig és Dél-Lengyelországig hatol. Szicíliáról hiányzik. Svájcban 1400, Bulgáriában 1900 m magasságig találták meg. Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő.

Elsősorban az erdőket kedveli, ahol az avar vagy kövek alatt található meg. Meleg- és szárazságkedvelő, inkább (de nem kizárólag) a meszes talajú élőhelyeket preferálja. Nagyobb magasságokban nyíltabb területen is előfordul.

Magyarországon nem védett.

Források

↑ Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Species summary for Sphyradium doliolum AnimalBase

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország puhatestűinek listája

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2

[2] Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

[1]

[2]