Tormásliget | |
A katolikus templom a 8624-es út előtte húzódó szakaszával | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Kőszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kárpáti Szabolcs Ferenc (független)[1] |
Irányítószám | 9736 |
Körzethívószám | 94 |
Népesség | |
Teljes népesség | 303 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 38,78 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,53 km² |
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] |
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] |
Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°E | |
Tormásliget weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásliget témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tormásliget község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Csepregtől 6 kilométerre északkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Egyházasfalu, északkelet felől Újkér, kelet felől Iklanberény, délkelet felől Lócs, délnyugat felől pedig Csepreg. Kevés híja van annak, hogy nem határos nyugat felől még Szakonnyal is.
Közúton a legegyszerűbben a 84-es főút felől érhető el, újkéri letéréssel, a 8624-es úton, ugyanez az út köti össze Csepreggel is. Lócs felől a 8644-es út vezet a községbe.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Tormásliget megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 8624-es út vasúti keresztezése mellett, annak északi oldalán.
A mai község területe a 16. században a Nádasdy család birtoka volt, akik majorságot alakítottak ki itt. A Nádasdy-összeesküvést követően az elkobzott birtokot a Draskovich család szerezte meg. 1731-ben Zinzendorf Joachimné lett a birtokosa, majd lánya 1775-ben gróf Jankovich Antalnak adta el. A továbbiakban is csak majorként tartották számon, ahol csak a juhász és az erdőőr családja élt. 1850-ben két majorsági lakóépület állt itt, melyben 31 személy lakott. A 19. század második felébe a Markovich, majd a Bauer család birtoka volt, akik az 1860-as években mintagazdaságot alapítottak a környéken és a major ennek központja lett. A településenek a Bauer család jóvoltából vasúti megállója és iskolája is lett. 1883-ban Bauer Ferenc kétszintes kastélyt épített itt. A település a későbbiekben is Csepreg város külterületi lakott része maradt. 1993-ban lakossága a városból való kiválás mellett döntött, azóta önálló község.
2012-ig a Csepregi kistérség része volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 317 | 305 | 302 | 282 | 275 | 283 | 303 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% horvátnak, 0,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,9%, református 0,3%, evangélikus 1,9%, felekezet nélküli 1,6% (16,2% nem nyilatkozott).[12]