Tormásliget

Tormásliget
A katolikus templom a 8624-es út előtte húzódó szakaszával
A katolikus templom a 8624-es út előtte húzódó szakaszával
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterKárpáti Szabolcs Ferenc (független)[1]
Irányítószám9736
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség303 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,53 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°E
Tormásliget (Vas vármegye)
Tormásliget
Tormásliget
Pozíció Vas vármegye térképén
Tormásliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásliget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tormásliget község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csepregtől 6 kilométerre északkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Egyházasfalu, északkelet felől Újkér, kelet felől Iklanberény, délkelet felől Lócs, délnyugat felől pedig Csepreg. Kevés híja van annak, hogy nem határos nyugat felől még Szakonnyal is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a 84-es főút felől érhető el, újkéri letéréssel, a 8624-es úton, ugyanez az út köti össze Csepreggel is. Lócs felől a 8644-es út vezet a községbe.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Tormásliget megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 8624-es út vasúti keresztezése mellett, annak északi oldalán.

Története

[szerkesztés]

A mai község területe a 16. században a Nádasdy család birtoka volt, akik majorságot alakítottak ki itt. A Nádasdy-összeesküvést követően az elkobzott birtokot a Draskovich család szerezte meg. 1731-ben Zinzendorf Joachimné lett a birtokosa, majd lánya 1775-ben gróf Jankovich Antalnak adta el. A továbbiakban is csak majorként tartották számon, ahol csak a juhász és az erdőőr családja élt. 1850-ben két majorsági lakóépület állt itt, melyben 31 személy lakott. A 19. század második felébe a Markovich, majd a Bauer család birtoka volt, akik az 1860-as években mintagazdaságot alapítottak a környéken és a major ennek központja lett. A településenek a Bauer család jóvoltából vasúti megállója és iskolája is lett. 1883-ban Bauer Ferenc kétszintes kastélyt épített itt. A település a későbbiekben is Csepreg város külterületi lakott része maradt. 1993-ban lakossága a városból való kiválás mellett döntött, azóta önálló község.

2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1993–1994: Bugovits István (független)[4]
  • 1994–1998: Bugovics István (független)[5]
  • 1998–2002: Mester Árpád (független)[6]
  • 2002–2006: Mester Árpád Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Mester Árpád Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Árpád Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Mester Árpád Ferenc (független)[10]
  • 2019–2024: Mester Árpád (független)[11]
  • 2024– : Kárpáti Szabolcs Ferenc (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
317
305
302
282
275
283
303
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% horvátnak, 0,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,9%, református 0,3%, evangélikus 1,9%, felekezet nélküli 1,6% (16,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Bauer-kastély 1883-ban épült, a többszöri átalakítások után teljesen elveszítette eredeti formáját, csak néhány díszítése maradt meg.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a kastély kápolnája volt. 1996-ban bővítették.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Simon Erzsébet: „Jobb, hogy a magunk urai vagyunk” – Beszélgetés Bugovits Istvánnal, Tormásliget község polgármesterével (magyar nyelven) (html). Vas Néoe, 1997. november 1. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. Tormásliget Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tormásliget
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásliget témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]