Tornakápolna | |||
![]() | |||
Téli idill | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Doszpoly Loránd (független)[1] | ||
Irányítószám | 3761 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 20 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 2,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,02 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tornakápolna weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tornakápolna témájú médiaállományokat. | |||
Tornakápolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Az Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén található kicsiny falu, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van, a 2603-as útból, kevéssel annak 40. kilométere előtt kiágazó 26 113-as úton érhető el.
350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára.
A faluhoz legközelebb fekvő települések Jósvafő, Égerszög, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye és Varbóc, amelyekből – Jósvafő és Szinpetri kivételével – csak kerülőúton érhető el a falu. Az összes várostól messze esik, a legközelebbi város a 23 kilomérre lévő Szendrő.
Tömegközlekedési kapcsolata nincs, a legközelebbi buszmegálló a falutól 4,4 kilométerre, Szinpetriben, a legközelebbi vasútállomás/vasúti megállóhely a 11 kilométerre, Perkupán található Jósvafő-Aggtelek megállóhely.
A települést 1324-ben említik először, Kapulna néven.
1910-ben 141 magyar lakosa volt. Ebből 7 római katolikus, 133 református volt.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
A településen 2017. december 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 15 | 14 | 12 | 14 | 17 | 18 | 20 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 63,6% (18,2% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt református, 5,9% görög katolikus (64,7% nem válaszolt).[16]
A 19. századi pecsétnyomat alapján készített címer: álló csücsköstalpú, kék mezejű pajzs, a pajzstalpban zöld hármashalom. A halmok előtt három arany búzakalász lebeg, a középső a hasítás vonalában, két zöld levéllel, a két szimmetrikus kalász egy-egy zöld levéllel szintén a pajzstalptól a felső élig nyúlik, fejük a hasítástól széthajlóan a sarkok felé mutat.
A pajzstalpban a kalászokat takarva, élével lefelé, hegyével jobbra fekete ekevas lebeg.