Tornaszentandrás

 A településen világörökségi helyszín található 
Tornaszentandrás
A település Árpád-kori temploma
A település Árpád-kori temploma
Tornaszentandrás címere
Tornaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterKrajnyák Dénes (független)[1]
Irányítószám3765
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség160 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,65 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 20° 46′ 33″48.520239°N 20.775769°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 20° 46′ 33″48.520239°N 20.775769°E
Tornaszentandrás (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tornaszentandrás
Tornaszentandrás
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tornaszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A templom ikerszentélye

Tornaszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi részén fekszik, Edelénytől 30, Tornanádaskától 6 kilométer távolságra, a Szalonnai-hegységben.

Közúton a 27-es főút felől érhető el, körülbelül 4 kilométeres letérővel: Komjátinál kell délnek kanyarodni a falu központján végigvezető 2629-es útra, majd ebből Komjáti és Bódvalenke határán ágazik ki a 26 118-as út, amely végighúzódik Tornaszentandráson és továbbvezet Tornabarakonyig.

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4124-es busszal közelíthető meg.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevét temploma védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. A Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.

Története

[szerkesztés]

A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom. A 12. századi román stílusú templomot Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász védőszentnek számít. A török 1576-ban felégette a települést. Elnéptelenedett, s csak 1730 körül népesedett be újra. A Felvidékről telepítettek be családokat, akik mészkőbányászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Krajnyák Dénes (független)[4]
  • 1994–1998: Krajnyák Dénes (független)[5]
  • 1998–2002: Krajnyák Dénes (független)[6]
  • 2002–2006: Krajnyák Dénes (független)[7]
  • 2006–2010: Krajnyák Dénes (független)[8]
  • 2010–2014: Krajnyák Dénes (független)[9]
  • 2014–2019: Krajnyák Dénes (független)[10]
  • 2019–2024: Krajnyák Dénes (független)[11]
  • 2024– : Krajnyák Dénes (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
205
192
175
141
159
165
160
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 92,5%, református 3,2%, görögkatolikus 3,5% (0,5% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 0,6% szlovénnek, 0,6% ukránnak (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,7% volt római katolikus, 1,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% felekezeten kívüli (25,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent András plébániatemplom. 12. századi román stílusú. Egyedülálló Árpád-kori műemlék: A szentély apszisa kettős, ikerszentélynek is nevezik. Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást képviselte kegyoltár. A falu földesurai meráni bányászokat telepítettek le és ők hozták magukkal az ikerszentélyes templom hagyományát.

1995-ben a településen található Esztramos-hegyben lévő 25 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Ezek a barlangok az Esztramos 1-es szint barlangja, az Esztramos 5. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 2. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 3. sz. barlangja, az Esztramosi Csillés-táró ürege, az Esztramosi DNY-i-táró 1. sz. barlangja, az Esztramosi DNY-i-táró 2. sz. barlangja, az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Szalagos-táró ürege, a Keresztes-barlang, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang, a Rákóczi 4. sz. barlang, a Rákóczi-oldaltáró barlangja, a Rákóczi-oldaltáró ürege, a Rákóczi-táró 1. sz. ürege, a Rákóczi-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi-táró 3. sz. ürege, a Rákóczi-táró 4. sz. ürege, a Rákóczi-táró 5. sz. ürege, a Rákóczi-táró 6. sz. ürege, a Rákóczi-táró 7. sz. ürege és a Rákóczi-táró 8. sz. ürege. A településen található öt fokozottan védett barlang az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja.

Források

[szerkesztés]
  • H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, 2006

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. ↑ Tornaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Tornaszentandrás Helységnévtár
  14. ↑ Tornaszentandrás Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]